F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Koppány Tibor: A zsennyei Sennyei-Bezerédi kastély és kutatása

A két világháború közötti időben a kastély épülete a Békássy család kezén nem változott. A parkba - annak eredeti jellegét torzítva - gyümölcsfákat telepítettek és haszonkertet alakítottak ki. Az 1945 tavaszán kifosztott kastély évekig gazdátlanul pusztult, amíg 1953-ban alkotóházzá nem alakították. Ekkor részben közművesítettek, konyhaüzemet létesítettek és több kisebb átalakítást végeztek benne annak érdekében, hogy belsejében önálló üdülőegységeket alakíthassanak ki. A szobák fűtésére a meglévő romantikus cserépkályhák mellé a gencsapáti kastélyból barokk, a dukai Takách udvarházból klasszicista és a sitkei kastélyból romantikus cserépkályhákat hoztak. Az utolsó átalakítás az 1983-ban végzett kutatás után történt, amikor az egész épület közművesítését és konyháját korszerűsítették, üdülőegységeit fürdőszobákkal látták el, homlokzatain pedig bemutatták az előkerült barokk felületképzést. A kastély építésének történetét összefoglalva, az alábbi építési szakaszokat lehetett megállapítani: 1. Ismeretlen időben, több gótikus kőfaragvány alapján valószínűleg a 15. század első felében vagy közepe táján az akkori Kissennyén a Sennyei család valamelyik tagja emeletes, déli oldalán valószínűleg toronnyal épült, belsejében szintenként két-két helyiséget tartalmazó kőházat emeltetett. A nemesi kúriát talán már akkor vizesárok és fal, vagy palánk vette körül, s erődített voltát már akkor a latinul castellum, magyarul kastély elnevezésű építmények közé tartozhatott. 2. A 16. század első negyedében a gótikus udvarházat részben új, faragottkő keretes ajtókkal és ablakokkal látták el, amelyekkel közül a „torony" első emeleti ablakai reneszánsz tagozásúak voltak. 3. Az 1550-es években Sennyey Ferenc építtette tovább. Erre vall 1559-ben említett két ácsmester itteni szereplése. 1557-ben már biztosan erősség, amelynek ha nem korábban, ekkor készülhetett jelenleg is látható árka és azon belül valamilyen, azóta lebontott védőfala. 4. 1680 körül Sennyey István veszprémi püspök a középkori házat mindkét végén újabb helyiségekkel bővíttette emeletes formában, belsejét pedig fiókos dongaboltozatokkal fedette. 5. Az 1730-as években Sennyey Antal barokk stílusban építtette át és második emeletet húzatott rá. Valószínűleg ekkor szüntették meg védelmi jellegét és barokk kertet telepítettek köréje. 6. 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépíttette, kertjét tájképivé alakíttatta át. 7. 1863-67 között az ő Elek nevű fia saját tervei alapján kétszeresére bővíttette és gótizáló romantikus stílusban formáltatta át. 8. 1910-1 l-ben, 1953-ban és végül 1983-ban főleg belsejében végeztek kisebb átalakításokat, s az utolsó alkalommal régebbi részén részlegesen visszaállították barokk homlokzatait.