F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Mikó Árpád: A budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai

3. Buda, Szent Zsigmond-templom. Terrakotta angyalszobor töredéke. 1996. Fotó: Bakos Margit azóta, hogy a Műegyetem geológusai ráijesztettek kicsiny szakmánkra, mondván: a „vörösmárvány" nem márvány ám, hanem csupán csiszolható vörös mészkő. Még a legjobbak is meginogtak. Be kellene végre látni, hogy a „vörösmárvány" és a „csiszolható vörös mészkő" között a különbség csupán frazeológiai. Ezért kell ragaszkodni a régihez. A „márvány" szó gazdag konnotációjával a magyar régiség tollforgatói mindig tisztában voltak, hadd utaljak csak Mátyás király palotájának „márvánkő" grádicsaira és ajtajaira Heltai Gáspár leírásában, amely magyarul idézi vissza a Bonfini által megénekelt „porphyreo marmore" készült lépcsősort. A történetíró - az írástudó történész - interpretálja helyesen ezt a szép színű követ, nem a technokrácia iránti szervilizmus. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett remek kiállítás és annak katalógusa - apró hibái ellenére - sokban gyarapította és módosította a középkori Budáról al-