F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Mikó Árpád: A budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai

Mikó Árpád A BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-TEMPLOM ÉS GÓTIKUS SZOBRAI Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. 1996. szeptember 11- november 8. (A katalógust szerkesztette Búzás Gergely és Feld István. Hely nélkül, 1996.) 1994 nyarán kerültek elő az első igazán izgalmas leletek a budai Szent Zsigmond prépostsági templom maradványait és közvetlen környezetüket feltáró ásatáson. Az akkor felszínre bukkant finoman faragott női fejecskét (1. ábra) az ásatást vezető régész, Feld István nagyvonalúan, azonnal átengedte a Nemzeti Galéria épp szerveződő „Pannónia Regia" című kiállítására, és - bár a szerkesztési, sőt a nyomdai munkálatok is végső szakaszukban voltak - az új tételt a kiállítás katalógusában is sikerült megjelentetni. Az, hogy a fejecske „botránykő" lett, és Feld István miatta kényszerült állást változtatni, külön történet, amit másutt kell majd elbeszélni. A fejecske a kiállításon azonos térbe került a Zolnay László által 1973-ban feltárt budavári szobrokkal, és hónapokon át mintegy farkasszemet nézett velük. Az ásatás közben leállt, majd újra megindult 1995-ben, és még azon év nyarán-őszén az utóbbi két évtized legjelentősebb budai figurális leletegyüttese került elő egy jókora, feneketlennek tűnő szemétgödörből. Művészettörténészek, régészek, sokan azon frissiben, még földtől nedvesen megtekinthették a leleteket; e sorok írója szinte naponta értesült az új fejleményekről, amelyek az egész szakmát izgalomban tartották. Az ásatást 1996 nyarán sikerült befejezni, és - párját ritkító gyorsasággal és némi leleményességgel - ősszel az egész leletanyagot hozzáférhetővé tették nemcsak a szűkebb szakma, hanem a nagyközönség számára is. A töredékeket addigra konzerválták, kiegészítették, született egy érdekes építészeti rekonstrukciós kísérlet (az egykori szentélyrekesztőé), és vékonyka katalógust is sikerült megjelentetni a kiállított művekről. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett kamarakiállítás egy archeológiai feltárás korábban szokatlan nyitottságát is reprezentálta - bár tartozunk az igazságnak azzal, hogy ez a mentalitás a fiatalabb régész-generációra általában jellemző. A leleteiket jobb napokra tartogató, olykor mindhalálig sikeresen rejtegető régészek kora talán lassan-lassan végleg a múlté lesz. A Szent Zsigmond-templomot Zsigmond király építtette és a társaskáptalant is ő alapította - bár a részleteket még nem látjuk világosan. A templom nagyobb jelentőségre csak a 15. század második felétől, Mátyás király uralkodása idején emelkedett. 1514-ben itt hirdette ki a török elleni keresztes hadjáratra szólító pápai bullát Bakócz Tamás. Az épület pusztulását a feltárók az 1529-es ostrom idejére teszik;