F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Komárik Dénes: Prokopp János építész (1825-1894) kiállítása

KIÁLLÍTÁS 53 Komáiik Dénes PROKOPP JÁNOS ÉPÍTÉSZ (1825-1894) KIÁLLÍTÁSA* Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma hosszú idő óta rendszeresen megjelenő kiállításai sorában most valami olyasminek a megvalósítását tűzte ki céljául, amire eddig itt még nem volt példa. A régmúlt és közelmúlt egyegy kiemelkedő, országosan ismert mestere, az Országos Műemléki Felügyelőség egy-egy jelentős alkotója munkásságának, olykor tematikus összeállításoknak bemutatása után, ezúttal egy vidéki városban működő, általánosan nem ismert építészszel ismerteti meg a látogatókat, ráadásul nem is saját gyűjteményének anyaga alapján. E minta értékű vállalkozás feltétlenül elismerést és figyelmet érdemel. Nemcsak azért, mert a múzeum a feladatából következő teljességre törekszik általa, hanem mert ezt éppen abban az intézményben teszi, mely az ország túlnyomórészt vidéken található műemléki állományával foglalkozik, akár tudományos, tervezői helyreállítói vagy hatósági tevékenységével, akár a műemléki topográfia készítésével. A műemlékvédelem feladata ugyanis nem látható el jól, ha ahhoz nem kapcsolódik a védendő épületek történetének lehető teljes megismerése. Mivel az épületek zöme nem országosan ismeretes nevekhez kapcsolódik, s általában keveset, olykor semmit sem tudunk róluk (építőikről, építtetőikről, kronológiájukról, sajátos lokális körülményeikről), ezeket rendre fel kell tárnunk. Ez azonban vidéki emlékeink esetében általában a kisebb-nagyobb kisugárzású centrumok, az ott működő mesterek megismerésén, kutatásán keresztül végezhető el. Ezt természetesen mindnyájan jól tudjuk, hosszú idő óta folyt és folyik is ilyen munka, elsősorban Sopronban és Pécsett, de meggyőződésem, hogy egy ilyen tanulságos és élő példa, mint ami most előttünk van, stimuláló, meggyőződésünkben megerősítő hatású, s mindenképpen szolgál használható tanulságokkal. Azt hogy Prokopp János életének és működésének bemutatása alkalmas erre a célra, néhány gondolattal szeretném érzékeltetni, kiegészítve azzal a mozzanattal, amivel túl is mutat a fenti tematikán. E kiállítás, melynek megtekintésére egybegyűltünk, sajátos ötvözete a műszaki, művészeti, történelmi látnivalóknak, de a múltba pillantó kegyeletnek és a szaktudományos igényt kielégítő törekvésnek is. Prokopp János pályáján keresztül bepillantást nyerünk egy 19. századi építészeti, műszaki egzisztencia kialakulásába, formálódásába. Olyan korszakban, melynek elejét még a céhes keretek, alakulását ennek bomlása, utolsó két évtizedét pedig a modem iparszabadság kialakulása jellemezte. O azonban a céhes képzésen és részben a céhes keretek megszabta vándorlásán kívül egész életét e hanyatló szerveze* Ez a szöveg az 1996. február 22-én, az OMvH aulájában rendezett kiállítás megnyitóbeszéde volt.