F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

hogy a sír tengelyében ma észlelhető első déli bejáratot a pillérmagokkal egyidőben vagy közel egyidőben nyitották meg

41 (20. ábra). 2. Valamivel később a P.II. pillér déli oldalához egy kb. 2,5 x 2,5 m-es (oltár?)pódiumot csatoltak, melynek keleti síkját a sírhoz vezető korábbi lépcsők, míg nyugati síkját a P.II. pillér mellett lévő epitáfium(?) jelöli ki (21. ábra). 3. A még későbbi sírformálásra a pillérek tagozatlan síkjai mellett, a korábbi sírépítmény helyén, valamint a pillérek előtt a főhajóban jellegzetes kötőanyagú alap-, illetve felmenő falmaradványok utalnak (22. ábra). Az alapfalak kiterjedésének ismeretében elképzelhető, hogy az P.I., P.II., és P.III, pillérek északi bővítéseiben másodlagosan felhasznált faragványos lábazati kövek éppen eme sírépítmény tartószerkezeti elemeiből származnak.

42 A déli bejárat két oldalán, - mintegy a lépcsőket kísérendő, - a falat félpillérszerű(?) elemekkel tagolták. A sír és környezetének alakulása az Anjou-korban Az 1318-as Anjou-kori pillérbővítések, illetve boltozások a jelek szerint a következő módon változtattak a kialakult szerkezeten. Az P.I. és P.II. pillérek között megtartandónak ítélt sírépítményhez a bővítmények oly módon csatlakoztak, hogy míg 24. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony prépostsági templom. A déli árkádsor II. pillére ÉNY felől nézve. 1936. OMvH Fotótár, ltsz.: 76.828.