F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

16. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony prépostsági templom. A déli árkádsor I és II pilléreinek déli nézete. 1997. Rajz: Szabó Zoltán később kitört függőleges tartóelem nyomait őrzik (4, ábra/KB). Ismerve a későbbi korok könnyebben rekonstruálható elképzeléseit, úgy tűnik, hogy az egymást köve­tő építkezések során fokozatosan egy vonalba rendeződő elemek (befogás a kó­ruslépcsőben, 60 cm széles építmény [oltár?, epitáfium?] a P.II. pillértől nyugatra, valamint egy későbbi pódium attól délre) 34 először tanúskodnak a sírkörnyezet nyu­gatról való lezárásának valamilyen tudatos megformálásáról. 1994-ben a templom déli falához támaszkodó újkori csapadékvízelvezető csa­tornának az első két pillér sávjába eső boltozatát, a csatorna déli falával együtt el­bontották. Az elbontás után láthatóvá vált egy kb. 240 cm hosszú alapfal (8. ábra/ DB1), amely a déli mellékhajó felől mintegy 80 cm köpenyszélességgel növelte meg az egykori felmenő falazat (8. ábra/FF) eredetileg kb. 103 cm szélességét az 1/1. sír tengelyében. Az alapozás felső harmadában lépcsőzetesen elhelyezkedő törtköves feltöltési-, illetve durva mészkő kváder szintek (8. ábra/LA) olyan, az eddig megis­mertekhez hasonló lépcső kiképzésről tanúskodnak, mely lépcső az l/l. sír tengelyé­ben feltehetőleg ekkor nyitott bejárathoz vezethetett. Az alapozás korára vonatkozó­lag meghatározó lehet, hogy építését láthatóan arról a 109,76 szinttel rendelkező ter­razzó burkolatról indítják (8. ábra/T), amelyre azután tőle közvetlenül keletre jól ér­zékelhető módon fed rá a pillérmagos periódus 109,82-(86) szintjét e helyen képező lapburkolat vékony, meszes habarcsrétege. 35 E habarcsrétegnek közvetlenül itt ta­pasztalható hiánya a falköpenyezés építésének legkésőbbi időpontját a pillérmagos periódushoz köti, s így tárgyalása is itt célszerű. A P.II. pillér délnyugati sarkában lévő, mintegy 251 x 251 cm alapterületű (ol­tár?)pódium (4. ábra/OP) keleti határa ma esetlegesen csatlakozik a pillérhez. Ez a vonal ugyanakkor az 1/1. sírt, illetve sírfelépítményt körülölelő korai sírpódium egy­kor fehér mészkő(?) hasábokból készült első lépcsőfokának nyugati síkját őrzi. A sír-pódium megőrzését a pillérmagos periódusra való áttérés során éppen az bizo­nyítja, hogy a P.II. pillérhez csatlakozó (oltár?)pódium észak-déli tengelye felveszi a nálánál korábbi sír-pódium lépcsőinek az egymásra merőleges főtengely irányok­tól eltérő szögét. Távolsága a Dl. jelű lépcsőalapozási kősortól ugyanaz a 41 cm, mint a Dl. jelű lépcső-alapozási kősornak a D2. jelű kősortól való távolsága. A P.II pillér melletti (oItár?)pódiumra nyugat felől két lépcsőfok vezet (a harmadik lépcső­fok már maga a pódium). A hozzá csatlakozó járószint az alsó lépcsőfok mértékadó magassága alapján a 109,80-86 szintértéken lehetett. A pódiumot alkotó, pontosan faragott, egymáshoz szoros fúgával csatlakozó, szépen megmunkált felületű mész­kövek további burkolatot láthatóan nem kaptak. Lépcsőfokainak szintértékei rendre:

Next

/
Oldalképek
Tartalom