F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
KITEKINTÉS - Horváth Edina: DOCOMOMO IV. nemzetközi konferencia
nyét fejezte ki, hogy a szervezet világviszonylatban is felülvizsgálja eddigi kritériumait, és új, további fejlődést elindító publikációba kezd. A török Sibel Boldogan (USA) a birodalom romjain megalakult modem Török Köztársaság eddig még kevéssé kutatott villáiról és lakóépületeiről tartott előadást, amelyek az életstílus megváltozását, a családi és életmód-forma modem nyugati mérték szerinti átalakulását példázzák - ez az átalakulás a török építészeti kultúra központi témájává vált a harmincas években. Az előadás azt elemezte, hogy a „kockaház" kapcsán kialakult politikai és esztétikai vita a modemizmus és a nemzeti azonosságtudat kérdésében is jelentős szerepet játszott. Némely dia láttán az az érzésem támadt, mintha a bemutatott épület Magyarországon lenne. Vajon a hasonlóság közös gyökerekből adódik vagy csak véletlenről van szó? Esetleg a két ország szelídebb éghajlata és ezáltal az épületek lágyabb formái, nagy nyitott homlokzati elemei miatt tűnt úgy, hogy a magyar és a török épületek között azonos vonások fedezhetők fel? Kiemelkedő volt Peter Lizon (USA) a Bat'a cipőgyár Zlinben (Csehország) emelt gyárát és szociális épületeit bemutató előadása. A Bat'a cég sikerét a gazdasági fejlődés és a szociális igények összekapcsolása jelentette. A „kollektíván dolgozni - egyénileg élni" szlogent már a tervezési folyamat során megfogalmazták. A gyár vezetősége megtervezte és kialakította áruháza kívül-belül egységesített képét. A Bat'a gyár épületeit kertvárosi környezetbe helyezte: a vöröstéglás házak, a középületek és gyárépítmények úsznak a parkok és kertek zöldjében. Építkezéseikben a vasbeton szerkezet, a függönyfal, a csővázas berendezés, a jellegzetes feliratok a harmincas években a cég védjegyét jelentették. A gazdaságosság, a hatékonyság és a futószalag módszer vezérelte az épületek tervezését. A természetes fény, a nap és a levegő áramlásának fontossága a szalagablakok alkalmazásában jutnak kifejezésre. Karfik, az építész a vasbeton szerkezeteknél 6,15 m-es modult alkalmazott, a szerkezeti elemeket egységesen használta gyárépületnél, iskolánál, irodáknál stb. Az épületek külső fala üvegből és téglából készült. Az épületelemek tipizálása az egyik oka, hogy az ún. „Zlin építészet" egységes képet mutat. Az egyre növekvő termelés lehetővé tette, hogy a gyár Európa számos más országában, az USA-ban és Indiában is telephelyet alapítson. A Bat'a gyárat 1948-ban államosították, (a cég áthelyezte Kanadába központját) de az ún. „Zlin építészet" továbbra is egyedülálló, a mai napig is megtartotta 1930-as évekbeli friss szellemét. A „Kaleidoskop" elnevezésű ülés egyik előadása új-zélandi példát mutatott be. A II. világháború vége felé a pártpolitikai érdekből kezdeményezett szociális lakásépítési program, minden jó szándéka ellenére, igen kétséges kimenetelű volt: 15 ezer angol minta szerint épített családi ház mellett a modern szellemben felépített magasházak újdonságuk ellenére nem tudták az oda telepített bérlőkkel megszerettetni ezt a típusú életmódot; a helyi igények (családi házas telepek iránti vágy) nem találkoztak a politikusok által ösztönzött elképzelések elfogadásával. A magas házak európai, különösen német hatást mutattak, ami nyilvánvalóan összefüggött a Kelet-Európából (Ausztria, Németország) menekült építészek Új-Zélandban való letelepedésével. Vajon az így kialakult modern építészet új-zélandinak tekinthető, vagy az európai modern mozgalom átültetéséről van szó?
