F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

építését elképzelhetőleg éppen a szenttéavatások nyomán megnövekedett tekintélyű prépostság egyházi funkcióinak, illetve papi testületének számszerű növekedése in­dokolhatta. A sírnak egy későbbi periódust képviselő felső része (2. ábra/SF) a fehér mészkő táblasorokra teljes felületükben ráfedő, durva mészkő lépcsőfokok ölén alakult ki (5. ábra). Ez a „felső sírkamra"-ként emlegetett 20 téregység ugyanakkor nem tekinthető tényleges sírnak, kialakulásának oka nyilvánvalóan az, hogy a sírra boruló fehér mészkő táblákat a sír fölé vezető három lépcsős kiemelés készítésekor nem kívánták közvetlenül a sírüreg fölött terhelni. A későbbiekben a szerkezet megváltoztatásával összefüggésben ezt a „felső sírkamrát" tovább emelték és ezzel egyidőben kő-tégla vegyes falazattal beszűkítették északról, keletről és nyugatról egyaránt (2. ábra/SZ illetve 4. ábra/SZ). A korábbi állapot kövei közül „in situ"-nak ezek szerint csak a déli oldal két alsó durva mészkő sora, valamint a fölöttük lévő harmadik kősor dél­nyugati eleme tekinthető (5. ábra/Dl, D2 illetve D3), ahol is a kősor rétegek meg­egyeznek a külső déli lépcsők kősor rétegeivel. A többi oldal ma látható kő-tégla ve­gyes falazatának rétegei nem kapcsolódnak a külső lépcsők kősor rétegeinek vastag­ságaihoz. E felső téregység fenékszintje értelemszerűen tovább élteti a korábbi fehér mészkő járószint, illetve sírlezárás 109,69 értékét. A fenékszint egyik tábláját egy későbbi, közelebbről meg nem határozható korban (törökök?, császári zsoldosok?) a sírhoz való jobb hozzáférhetőség érdekében kifeszítették (5. ábra/ KFMT). 21 A lépcsőkből álló sírfelépítmény kialakításáról a következőket tudjuk. A 2. illet­ve 4. ábrákon Dl.-gyei jelölt lépcső két egymás mögötti, közepes méretű durva­mészkövekből kialakított sorból áll, az egyes sorok nem teljesen párhuzamosak, a kövek belső végei megközelítőleg sem olyan szabályosak, mint a lépcső szélei. A lépcső teljes szélessége 66 és 73 cm között váltakozik. Szintje a 109,84. A D2. jelű lépcsőnek csak a déli oldala faragott, észak felé a közepes méretű kö­vek faragatlan vége habarcságyban fekszik. Teljes szélessége 39 és 45 cm között mozog. Szintje a 110,02. Az ettől északra induló D3. jelű lépcsőfok a tulajdonképpeni sírüreg közelsége miatti csupán 26 cm-es szélességével, a későbbi megemelés, valamint a déli oldal­nak az 1936-os fotókról jól leolvasható nagyobb mértékű pusztulása miatt ma a „fel­ső sírkamra"-falindításának képzetét kelti. 22 A későbbi kiegészítések csak a délnyu­gati sarokban hagyták érintetlenül a D3. jelű lépcső durvamészköveit. Ott a rekonst­ruálható szintérték a kb. 110,16. Ha most a sír északi lépcsősoraihoz fordulunk, ott ezek az értékek rendre a kö­vetkezők: Az El. jelű lépcső csak egy durva mészkő sorból áll és az is rendkívül keskeny, alig több, mint 23 cm. Szintje, a 109,86 tehát megközelítően azonos déli megfelelő­jével. Az É2. jelű lépcső szélessége az elpusztult E3. jelű lépcső alatti kősorig kb. 48 cm, és szintje valamint kialakítása ugyancsak megegyezik déli megfelelőjével (kb. 110,02-03 szint, illetve belső, faragatlan, habarcságyban fekvő végek). Az E3. jelű lépcsőfok a fotók tanúsága szerint 1936-ban még megvolt (6. ábra), 1970-ben ebből már csak az északkeleti sarokkő állt, ma már semmi sincs meg be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom