F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - Lővei Pál-D. Mezey Alice: Magyar osztrák műemléki tanácskozás, 1996

vasalataival. A Grabenen álló, mintegy másfél évtizede helyreállított pestis-oszlop alkalmat adott arra, hogy az osztrák kollégák bemutassák egy nehéz munkával, nagy költségen restaurált műemlék kő- és fémanyagának fenntartási gondjait, a galambok elleni védelmet szolgáló, ma is kielégítő módon működő, műanyagból készült hálót, a legpuhább kőanyagok nagyon - finanszírozhatatlanul - gyors helyreállítási ciklusok szükségességét előrevetítő, már ismét érezhető pusztulását. Ezt követően a Stephanskirche beállványozott nyugati kapuzatának folyamatban lévő munkálatait tekinthette meg a társaság. Az évek óta, nagy apparátussal végzett előkészítés során elkészült a munkába vett épületrészek fotogrammetriai felmérése, majd ezt követően elkészítették a kőkatasztert, azaz a kőanyagvizsgálatok és a korróziós folyamatok feltárási eredményeit a kváderhelyes fotogrammetriai felméréseken ábrázolták (közölve: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, XLVII, 1993, Heft 3-4). A kőanyagvizsgálatokat követően, a geológiai és kőpusztulási adatok ismeretében mintegy két évvel ezelőtt próbatisztításokat végeztek a kapuzat kváderein, ornamentális és figurális faragványain. A próbatisztítások és a legújabb laboratóriumi vizsgálatok során rekonstruálni tudták a timpanon több 13-15. századi kifestését, valamint egy igen érdekes, a 15. századi ízlésváltozást jól jellemző stukkóátkenést is azonosítottak. A próbatisztítások tanulságai felhasználásával tervezték meg a kőtisztítást, melynél analógiaként főként az észak-olaszországi tapasztalatokat használják fel. A kapuzat és a karzat alatti terület régészeti feltárása egyidejűleg folyik, jelentős építéstörténeti információk várhatók például a ma álló templomnál korábbi, 12. századi építkezésekről. A konferencia egyik központi témája volt a műemlékek karbantartásához, fenntartásához segítséget nyújtó segédlet tervezete. Ez az anyag nem egyszerűen a műemlékek tulajdonosainak, kezelőinek szolgál tanácsokkal, mint amilyen kézikönyvet például a Bajor Műemléki Hivatal a templomokról már jóval korábban kiadott (Dagmar Dietrich: Der Kirchenbau und seine Ausstattung. Hinweise für Pfarrer, Kirchenvorsteher, Kirchenpfleger und Mesner. Arbeitshefte des Bayerischen Landesamtes für Denkmalpflege, Band 13. München, 1982; második kiadás: 1983), hanem címszavakban csoportosítva igyekszik az épületfenntartás minden lényeges kérdésére kitérni, egyben pontosan meghatározva, hogy milyen időközökben és kinek (tulajdonos, iparos, műemlékes, restaurátor) kell a helyszíni szemléket és a szükséges intézkedéseket végrehajtani. A cél a folyamatos ellenőrzés és szükség esetén az azonnali beavatkozás, hogy a gazdasági bajokkal küzdő Ausztria ugyancsak gazdasági bajokkal szembenézni kénytelen műemlékvédelmére a korábbinál kevesebb anyagi teher háruljon, mivel a segédlet és a mögötte érzékelhető szemléletmód elterjesztésével a műemlékek védelmén kívül a helyreállítási ciklusok jelentős időbeli megnövelését, és így az egy-egy objektumra egységnyi idő alatt eső támogatás csökkentését szeretnék elérni. A tervezetet az osztrák kollégák széles körű vitára bocsátják, a Bajor Műemléki Hivatal vezetőinek részletes véleményét éppen bécsi tartózkodásunk idején kapták kézhez, és a mi megjegyzéseinkre is igényt tartanak. Számunkra az anyag éppen időben érkezett, hogy a készülőben lévő hasonló felvilágosító kiadványunk szerkesztése, megírása során hasznosíthassuk - az osztrák kollégák láthatóan nem a copyright-jogokhoz való feltétlen ragaszkodás álláspontján vannak.