F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TÁJÉKOZTATÓ - Egy fotógyűjtemény modernizálásának története és tanulságai (Cs. Plank Ibolya)

Cs. Plank Ibolya EGY FOTÓGYŰJTEMÉNY MODERNIZÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS TANULSÁGAI Az OMvH fényképgyűjteményét érintő 1995. évi események közül a gyűjtemény korszerűsítését, az átalakítások okait, annak tanulságait és eredményeit szeretnénk megosztani mindazokkal, akik barátaink voltak ebben a munkában, és mindazokkal, akik érdektelenségükkel és negatív hozzáállásukkal jobbára csak hátráltatták elképzeléseink megvalósítását. A műemléki fotóarchívum az épület hátsó, földszinti traktusának egyik 60,53 m

2-es helyiségében kapott helyet 1970-ben, a könyvtárral szemben. Az eltelt évtizedek alatt jelentős mértékben gyarapodott a gyűjtemény, 1994 végén már több mint 250.000 db leltározott negatívot és eredeti fényképet tudhatott magáénak az archívum. Ilyen mennyiségű papír- és fotóanyag tárolása rendkívül sok problémát jelentett a számunkra, nem is beszélve arról, hogy a kutatók és a gyűjtemény munkatársai gyakorlatilag ugyanabban a helyiségben végezték munkájukat. Ez az állapot több szempontból is kimerítette a normális és elfogadható munkakörülmények, valamint a fotógyűjtemények szakszerű tárolásának fogalmát. Az OMvH Fotóarchívuma az ország legjelentősebb 10 közgyűjteménye közé tartozik. Rangját elsősorban speciális gyűjtőkörével (építészeti, régészeti, képző- és iparművészeti tárgyú felvételek) és a képek topográfiai sokoldalúságával vívta ki magának. Gondoljunk csak a történeti Magyarország műemlékeiről készített több ezer felvételre. Jelentőségét tekintve ki kell emeljük a gyűjtemény 1872. évi - tehát a műemlékvédelem kezdetéig visszanyúló - alapítását, amely elsősorban intézménytörténeti szempontból érdekes. Ezzel összefüggésben említjük meg, hogy a különböző időszakból származó fényképeink, információs értéküknél fogva a mai kutatók számára a legfontosabb forrásértékű dokumentumokat, a magyar fényképezéssel foglalkozók számára pedig a szabadtéri fényképezés izgalmas alkotását jelentik. Gyűjteményünk alapja az a 300.000 felvétel (típusonként: 153.000 negatív, 85.000 fénykép, 13.000 dia és több ezer, még feldolgozatlan felvétel), melyet 1872 és 1996 között készítettek. Őrizzük mindazon fényképészek munkáit, akik a fényképezés hőskorától kezdve meghatározói voltak a magyar építészeti és műemléki fotográfiának, legyenek akár fényképészmesterek, fényképészdinasztiák vagy műkedvelők. (Letzner Sándor, Klösz György, Divald Károly és fiai, Weinwurm Mátyás és Antal, Beszédes Sándor, Knébel Jenő, Müllner János, Vágó Bertalan, Hollenzer és Okos, Seidner Zoltán, Kozelka Károly, Petrás István, Németh Andor, Dobos Lajos, stb.)