F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
ELMÉLET - Lővei Pál: A közelmúlt emlékeinek műemléki védelméről
lékmúzeumok hivatottak őrizni, ahogy azt Császár is írja. Ha azonban a kizárólag ilyen szempontból műemlékké nyilvánított emlékeket töröljük is a jegyzékből (ez részben már megtörtént, több eset folyamatban van), az ezáltal alig csökkentett számú „maradék" műemlék még kivétel nélkül történeti emlék marad, a történetileg alakult anyagi kultúra egy speciális részletének, az épített környezetnek a történetiség különböző szempontjai figyelembevételével kiválasztott emléke. A kiválasztás szempontjai során természetesen figyelembe lehet venni személyi vonatkozásokat is, a tervezőnek, az. építőnek, az építtetőnek az épület létrehozása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, művészi invencióját vagy mecénási gondoskodását, de ezeknek a műemlékké nyilvánítás során vizsgálható tevékenységeknek mindig az épületre kell irányulniuk. FÜGGELÉK Műemléki védelemre javasolt, 1945 után emelt épületek Az alábbi jegyzék két művészettörténész javaslata. Összeállítására részben az építészeti szakirodalom alapján, részben az időszak egyes korszakait felölelő kutatások nyomán, részben pedig autopszián alapuló egyéni véleményalkotás alapján került sor. Igyekeztünk minél nagyobb emlékanyag áttekintésére alapozni javaslatainkat, de ismereteink hiányosságából fakadóan jóval több szakember bevonására lenne a későbbiekben szükség. Bizonyosan sok finomítani, bővíteni, javítani való akad a listán. Nem igazán értünk például az ipar és mezőgazdaság emlékeihez, átfogó vizsgálatok lennének szükségesek a lakótelepek lakóháztípusainak védési javaslatához, a nagyszámú iskolaépület, egészségügyi intézmény és áruház értékeléséhez, helyszíni lejárások nélkül nem lehet dönteni a vendéglátóipar emlékanyagáról, konzultálni kellene közlekedési szakemberekkel. A felsorolt épületek jelenlegi állapotáról, a műemléki értéket esetenként negatívan befolyásoló átépítésekről sok esetben nincs információnk. A tervezők többsége életrajzi adatainak közlésével annak mérlegeléséhez kívánunk segítséget nyújtani az olvasónak, hogy milyen mértékű beavatkozást szenvedne el „az élő építész alkotása ne legyen műemlék" ma hatályban lévő elve. A keletkezési évszámok tájékoztató jellegűek, a szakirodalomban ugyanis sokszor ellentmondásos adatok találhatók: általában megpróbáltuk a tervezés kezdetétől a kivitelezés befejezéséig tartó időszakot jelezni. Budapest, Gellért-hegy, Felszabadulási Emlékmű: 1947, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Budapest XIII., Élmunkás (ma Lehel) téri lakóházak: 1947-1948, Schall József (1913-1989) és Piszer István Budapest II., Fő utca, Duna-parti pontház: 1947-1948, Németh Pál (1913-1995), Szilágyi Jenő, Schultéty János (1925-) Budapest VI., Dózsa György úti „szakszervezeti tömb" együttese: - Gorkij (ma Városligeti) fasor 46-48., a Bányász Szakszervezet székháza (az. egykori Lipótvárosi Kaszinó nyári épületének teljes átalakítása): 1947-1948, Szrogh György (1915-) - Dózsa György út 84/a, volt MÉMOSZ-székház: 1946-1950, Gádoros Lajos (1910-1991), Perényi Imre (1913-), Preisich Gábor (1909-), Szrogh György (1915-) - a Fasor felőli részen előtte álló, még a háború előtt készült és ide 1954-ben áthelyezett építőmunkás-szoborral (Lányi Dezső) - Dózsa György út 84/b, SZOT-székház (az 1910 körül épült volt Park szálló teljes átalakítása): 1948, ifj. Fischer Tibor - előtte Bokros Birman Dezső ifjú vasmunkást ábrázoló szobra (1948) - Dózsa György út 84/c. Budapest XVIII., Ferihegyi repülőtér felvételi épületének középső utascsarnoka és irányítótornyai: 19391950, ifj. Dávid Károly (1903-1974) Budapest XII.-IL, Úttörővasút (ma Gyermekvasút), 1948-1949: - hűvösvölgyi végállomás: Zachradniczky János - Ságvári-ligeti (ma Szépjuhászné) állomás: Fodor Jenő, Simonovics József Budapest XXL, Béke tér (Csepel), függőfolyosós lakóház: 1949, Gádoros Lajos (1910-1991) - esetleg az. 1947-1949-ben épült, XIII., Béke téri vagy az 1948-ban emelt salgótarjáni változata védendő
