F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sonkoly Károly: Egy újabb, középkori részleteket őrző lakóház Pécs belvárosában

rú iratokban. A városi hivatal mellett vármegyei tisztségeket is betölt, például a 18. század elején többször megválasztják főszolgabírónak.

32 A másik Hapsz, Gábor László, a Ferencesek utcája 4. és 6. számú ingatlanok tulajdonosa, Madas József szerint 1693-1697 között volt Pécsett császári provizor. Később elkerült a városból, ezért maradt el a házak felújítása a 18. század első felében.

33 Ábrahám nevű fiát 1693. december 16-án keresztelték Pécsett.

34 Madas nem hoz forrást, de egy későbbi adatból úgy tűnik, hogy Hapsz Gábor Lászlót a kamarai szolgálat a szomszédos Pozsegába szólította, ahol 1704-ben említik feleségével együtt.

35 Házának 1695-ös összeírása arra vall, hogy ekkor ez lakott épület, s a „Grundbuch" és más, 18. századi források alapján feltesszük, hogy a dolgozatunk tárgyát képező ingatlanról van szó. A falkutatás eredményeiből és a 18. századi adatokból arra következtetünk, hogy a Ferencesek utcája 4. és 6. már ekkor is különálló telkek voltak, s a középkor végi telekosztás hasonló lehetett. A középkori ház a rácdúlás alkalmával pusztulhatott el, pontosabban kiégett és jelentős mértékben romossá, lakhatatlanná vált. 1704 Pécs történetének egyik leggyászosabb éve volt. Az 1686-os ostrom után újjáépült, benépesült, fejlődésnek indult várost először a kurucok dúlták fel, majd a határvidék martalócai rabolták ki. Lakosait legyilkolták, házait felgyújtották.

36 Ekkor éghetett le - a szomszédos épületekkel együtt - a Ferencesek utcája 6. is. Ebből a tűzvészből származhatnak a koromnyomok a földszinti 4. számú helyiség régi meszelésén, a főhomlokzaton feltárt, gótikus ablak kőkeretén és az emeleti, belső (3/b.) ablakmaradvány bélletén is. Ez arra vall, hogy ekkor eme nyílások még funkcionáltak. A falazatok anyagának megfigyelt jellegzetességeiből arra következtetünk, hogy a a tűzben elpusztult a tetőszerkezet, és a szintek közötti gerendafödémek mellett, az emelet jó része is. Itt csak a délkeleti saroknál maradtak meg viszonylag épen a falak. A főhomlokzat felső szakasza a szobák válaszfalaival együtt nyugaton leomlott, vagy legalábbis nagyon megrongálódott. A keleti szárnynak még a földszintje is romossá válhatott. Csak a földszint három, déli sejtje (kapualj, 3. és 4.) élhette túl a pusztulást viszonylag épen. Az 1704-es katasztrófa súlyosságát mutatja, hogy a város iratanyaga szinte teljesen megsemmisült. A megmaradt töredékeket összevetve a későbbi forrásokkal kiderül, hogy a mészárlások áldozatai és az elmenekülök nagy száma miatt, a 18. század elején a lakosság jórészt kicserélődött. A korábbi ingatlantulajdonosok neveit az esetek többségében hiába keressük az 1712-es hadiadó-kivetésben, amely Madas szerint összeírásként értékelhető, mivel minden ház fizetett.

37 Nekünk erről más a véleményünk. Megítélésünk szerint minden lakott ház adózott, s a lajstromban a Ferencesek utcája 6. azért nem szerepel, mert ekkor lakatlan volt. Feltevésünket - az alább hozandó bizonyítékok fényében - az is alátámasztja, hogy a szomszédos 4. számú, szintén Hapsz Gábor László tulajdonában lévő ingatlant, sőt, az ettől keletre fekvő saroktelket sem említi az adókirovás.

38 A felvetődő kérdésekre a választ a következő évtizedekből ismert, írott források adják meg. Már esett szó az ún. 1722-es „Grundbuch"-ról.

39 Ez a többfüzetnyi, kéziratos anyag a belváros és a csatlakozó külvárosok beltelkeinek minden addigit felülmúló pontosságú összeírása.

40 Adatai alapján az ingatlanok döntő többsége beazonosítható, így a dolgozatunk tárgyát képező is.

41 A belvárosban lajstromba vett 457 te-