F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról
6. Kolozsvári Sándor - Óvári Kelemen: Magyar Törvénytár 1526-1608. évi törvényczikkek. Budapest, 1899. 293. 64. cikkely 7. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. 1520-1529. Szerk.: Bunyitay Vince, Rapaics Raimond, Karácsonyi János. Budapest, 1902. 423. 430. oki. 8. Koroknay Éva: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről. Esztergom Evlapjai - Annales Strigonienses. Az Esztergomi Múzeumok Évkönyve I. ( 1960) 26. 9. A táblakép keletkezését 1500 és 1520 közé helyezte a művészttörléneti kutatás. Az ábrázolás „Vallis Sancti Michaelis in Lewi in Ungaria" felirat alatt, észak felől mutatja a kolostort. 10. Dr.-y-s: Végváraink a 16. század közepén. Hadtörténelmi Közlemények 5., (1892) 544. 11. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. 1520-1529 Szerk.: Bunyitay Vince, Rapaics Raimond, Karácsonyi János. Budapest, 1902. 281. 273. oki., Sopron szabad királyi város története. Közli Házy Jenő. Sopron. 1929 I./7. 1521-1531 206. 157. oki., 223. 173. oki. 12. Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. 206-207.; OL Acta Ecclesiastica fasc. 71. No. 57. 13. Nincs tudomásunk arról, hogy visszakérték volna lövöldi kolostorukat, ezzel szemben a felsőtárkányi, menedékkői és lechniczi esetében erre vannak adatok. Németh Péter: Adatok a felsőtárkányi karthauzi kolostor építéstörténetéhez. Az Egri Múzeumok Évkönyve 5. (1967) 73-86. 14. Németh i.m. 1994. 374. 15. A vallonok lázadása Pápán. Hadtörténeti Közlemények 1. (1888) 488-489. 16. Anyakönyvi bejegyzések szerint a telepesek Ingolstadt és Mainz környékéről jöttek, a Lövőidre betelepülők között Wiesthalból (ma Városlőd testvérvárosa) érkezettek is voltak. 17. Élete utolsó éveiben, a templom befejezésével egyidőben építtette palotáját, segédpüspöke. Nagymányai Koller Ignác számára, amely Bíró halála után püspöki nyaraló, majd 1777-ben a tornyot is építtető Bajzáth József adományából, máig is működő plébániává lett. Frey Mátyás: Városlőd története. Kézirat, 1980. 8. 18. Előrehaladtát jelezte, hogy 1754 szeptember 29-én Bíró személyesen tartott szentmisét Szent Mihály ünnepe alkalmából. Frey i.m. 9. 19. Az építkezés befejezését mutatja a hajóba nyíló bejárati kapu áthidalójába, és a ma is meglévő barokk fedélszék gerendájába vésett „1761" évszám. 20. A tornyot kissé „behúzták" a hajó testébe, oly módon, hogy a fedélszék utolsó székállásának gerendáit átvágták. Az épület nyugati felének ebből eredő statikai meggyengítésére utal a hosszoldali homlokzatokon végigfutó repedés. 21. Munkánk során eddig a németországi és szlovéniai karthauzi rendházak tanulmányozásával tudtuk bővíteni ismereteinket, továbbá 1995-ben tanulmányi kiránduláson meglátogattuk a ma Szlovákiában található menedékkői (Letanovce), valamint vöröskői (Lechnicz) kolostorokat. Németországi rendházakra: Günther Binding - Matthias Untermann: Ordenbaukunst in Deutchland. Darmstadt. 1985.. a szlovákiai kolostorokra Michael Slivka - Ivan Chalupecky: Klastorisko. Poprád, 1995. munkáját használtuk fel. 22. Mivel a kolostor eddigi kutatástörténetét Németh Péter dolgozta fel, ezért azzal itt csak érintőlegesen, a legfontosabb mozzanatokat kiragadva foglalkozunk. Bél Mátyás 18. századi híradása után 1860-ban Rómer Flóris készített feljegyzéseket kőfaragványokról. 1864-ben Gulden István plébános állított össze helytörténeti munkát a faluról, megemlítve ebben a karthauzi romokat is. A helytörténeti munkák, illetve a karthauziak történetét összefoglaló művek mellett Rhé Gyula akart helyszíni kutatásokat végezni. A fellelhető faragványokat Csemegi József mérte fel. Az egyetlen leletmentő ásatás 1962-ben folyt a Bakonyi Múzeum igazgatója, Éri István és munkatársa: Németh Péter vezetésével. Az ő munkájukon kívül a karthauzi kolostorok kutatása soha nem került a régészet érdeklődési körébe. 23. A templom barokk Szent Mihály-oltárának restaurálása során merült fel annak igénye, hogy megelőzendő a berendezés további károsodását, meg kell szüntetni a templomfalak további nedvesedését. A falu csatornázatlansága miatt régóta tervezték a közműhálózat kiépítését, elsőként a templom körül. Ennek során helyi próbálkozás eredményeként részben körülárkolták a templomot, illetve a mai felszíntől számított 1 m magasságban leverték a vakolatot. A munkák során került elő a gótikus
