F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

dig imponáló méretű templom pusztulásáról nincs pontos képünk. Átépítése során a hajó erősen sérült falkoronáját jelentősen visszabontották, és az eredeti párkányma­gassághoz képest jóval alacsonyabban új barokk főpárkányt alakítottak ki. A gótikus részletek megszüntetése (ablakok elfalazása, a szentély támpilléreinek visszabontá­sa, a sekrestye átépítése, szentélyének lebontása) mellett, a falakat ért sérülések el­takarására építhettek köpenyfalat a középkori homlokzat elé. A középkori emeletes sekrestye falait visszabontva földszintes sekrestyét építettek, eltüntetve a korábbi épület szentélybővítését is. Több mint egy évtizeddel később épült meg a torony, erre az időre tehető a templom első tatarozása is. A templomot övező területen az épületmaradványok lerombolása (23-25. ábra), illetve a törmelék elterítése ekkortájt történhetett. A templomtól kissé távolabb azonban (így az ún. Papkertben is) a ro­mok még sokáig láthatóak voltak a felszín fölött, amint arról forrásaink is tudósí­tanak. 48 A templomtér - sajnos máig tartó folyamatként - lassan beépülő környeze­tének épületeihez folyamatosan használták fel a kolostor kibontott köveit. A kolostor maradványainak feltárását 1996-ban elsősorban a templom déli olda­la előtt húzódó területen, a falkutatás és az eddig feltárt részletek további bővítése érdekében szeretnénk folytatni. E terület feltárásának azért lenne jelentősége, mert így ismertté válna a kolostor legfontosabb, központi része, annak a kerengőhöz csat­lakozó épületeivel. A városlődi karthauzi kolostor középkori emlékanyagunk jelen­tős részét képezi, feltárása számos újabb adattal bővíthetné a középkori kolostori életről és építészetről, nem utolsósorban pedig a karthauziakról szerzett eddigi isme­reteinket is. Kutatásaink, bár a feladat nagyságához képest eddig elenyésző időt fordíthat­tunk erre, az elmúlt két évben is meglehetősen nehéz anyagi körülmények között folyt. Mára még a feltárások leállítása is reális veszéllyel fenyeget. Egyre inkább szembe kell néznünk azzal a lehetetlen helyzettel, hogy a munkát esetleg bizonyta­lan anyagi hátteret nyújtó pályázati vagy alapítványi támogatással kell folytatnunk, vagy éppenséggel újabb hosszú időre be kell fejeznünk azt. JEGYZETEK 1. Jelen munkánk az AMRK 1995. és 1996. évi tudományos beszámoló ülésszakán elhangzott előadá­sok bővített változata. 2. Ezek közül csak négy kolostor, a menedékkői (Letanovce (1305), a lechnitzi (1317), a felsőtárkányi (1332) és a lövöldi (1346) volt jelentős, a bencésektől átvett ercsi (1235) és a legkésőbb alapított, premontreiektől átvett váradi (Oradea) rendház azonban csak rövid ideig működött. 3. Dedek szerint a kolostor megalapítása a dél-stájerországi Seiz (Szlovénia) kolostorából (1160) tör­tént. Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországon. Budapest, 1889. 4. Jelen munkánkban a legszükségesebb történeti adatokat soroljuk fel. A kolostor történetére és bir­tokaira vonatkozó forrásokat, valamint a kolostor eddigi kutatástörténetét Németh Péter: A városlő­di karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I. című munkájában dolgozta fel. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20., 1993-1994. Veszprém. 1994. 367-382. Törté­neti adatainkat jórészt tőle vettük át. 5. Németh i.m. 367-382.

Next

/
Oldalképek
Tartalom