F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

21. Városlőd, római katolikus templom. A déli homlokzat részlete a kerengő boltozatának rajzo­latával. 1995. Fotó: Gere László épültek, ezen a részen a gótikus ablakkávák is erősen megrongálódtak. A barokk nyí­lások fölött pedig a kiromlásokat korrigáló falazat pusztította el többé-kevésbé a gó­tikus ablakkávákat. Az ablakok rézsűs káváit szabálytalanul, vegyesen, mészkő és tégla, helyenként bazalttufa felhasználásával építették. Az ablakok kőkeretesek vol­tak, de a keretek 60 cm mélyen a falmagban helyezkednek el, ezért csak nagy nehe­zen, és mindössze két helyen, igen kis részletében fértünk hozzá azokhoz. A kávák vakoltak és fehérre meszeltek voltak. A második gótikus ablak maradt meg a leg­épebben (20. ábra), mert itt a barokk ablakkiosztás a két egymás melletti gótikus ab­lak közül csak az egyiket tudta felhasználni. Itt részben kiszabadítottuk a magasan felmetszett könyöklőpárkányt is. Az ablakok teljes magasságméretét nem tudtuk meghatározni - ehhez későbbi rekonstrukcióra lesz szükség -, mert azok eredetileg túlnyúltak a jelenlegi barokk párkányon is. Ezek közül a szentélybe nyíló - sorban a negyedik - ablak esetében már csak átfalazásuk alig követhető nyomait sikerült megfigyelni. 42 A gótikus ablakok kávái mellett nagyobb felületeken megmaradt középkori va­kolatot találtunk. Az egyenetlen felületű, kanálháttal simított vakolat megszakítás nélkül kapcsolódott az ablakok kereteléséhez. Ezalatt mindenhol közvetlenül a tört­köves, középkori falazatot tártuk fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom