F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
MŰHELY - Nováki Gyula: Két Somogy megyei középkori vár új felmérése
Nováki Gyula KÉT SOMOGY MEGYEI KÖZÉPKORI VÁR ÚJ FELMÉRÉSE Az utóbbi évtizedekben országszerte igen sok eddig ismeretlen, vagy alig ismert őskori és középkori vár felkutatása és felmérése történt meg. Ebben nagy érdemei vannak Sándorfi Györgynek, a közelmúltban elhunyt kiváló várkutató mérnöknek, aki egyszerű, gyors, de pontos felmérési módszert dolgozott ki, amit sűrű, áttekinthetetlen erdős terepen is alkalmazni lehet. Az ő módszerével ma már többen is folytatjuk a várfelméréseket. Több ízben korábban már felmért várak újra felmérésére is sor került, és ezek jelentősen bővítették a róluk kialakult ismereteket. Az új, 1994. évi felmérések közül mutatok be két Somogy megyei középkori várat. Kereki - Fehér kő vár Régi elnevezése Kupavár, de Somogy megyében több régi várat is így neveznek. Katona-vár néven csak a 19. század második felében jelenik meg a térképeken. Csánki Dezső Fehérkő várral azonosította, a szakirodalom azóta így nevezi. Békefi Rémig röviden leírta a vár történetét, magáról a várromról azonban nem írt. 1 Az újabb időben Koppány Tibor és Sági Károly foglalkozott a várral behatóan. 2 Összefoglalták a vár történetét, a romokat részletesen leírták, az ásatás eredményeivel együtt. Ennek alapján a legfontosabb adatok a következők: Kereki község 1193 óta szerepel az oklevelekben, de a várat csak 1336-ban említik első ízben. 1396-ig királyi vár, majd magánkézbe kerül. 1403-ból és 1491-ből tudunk ostromról. Az utóbbi ostrom után az épület már lakatlanná vált, omladozott, mígnem 1543 után felrobbantották, hogy a török ne tudja használni. Addigra amúgyis elavult, tüzérségi támadásnak már nem tudott volna ellentállni. A vár téglából épült, kevés épületeleméhez használtak fel követ. 1830 táján a kereki templom építéséhez vittek el építőanyagot, az első világháború után pedig a közelben épült vadászkastélyhoz hordtak el sokat. 1959-ben Darnay Dornyay Béla vezetésével megtisztították a várat a bokroktól. 1961- 1962-ben Sági Károly végzett ásatást, de elsősorban csak a műemléki állagmegóvás szempontjait vehette figyelembe. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962- 1963-ban Koppány Tibor tervei alapján állagmegóvást is végzett a falmaradványoknál. Koppány és Sági 1967-ben megjelent könyvükben ismertették az állagmegóvás legfontosabb mozzanatait is. A vár kitisztított és részben feltárt falait felmérték és közölték, de a sáncok, várárkok felmérését a sűrű erdő megakadályozta. A kereki várban 1959-ben jártam első ízben. Már akkor feltűnt, hogy a viszonylag kis alapterületű várhoz bonyolult és kiterjedt sánc- és árokrendszer tartozik. Mi-