F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

HÍREK - Pipázó eleink: Lévárdy Ferenc posztumusz monográfiája

középkori Erdély művészeti emlékeinek kutatása kiemelkedő helyet kapott. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1950. évi betiltásáig Entz Géza annak munkatársa volt, 1990-től pedig haláláig az újjáalakuló EME támogatására szerveződött Gróf Mikó Imre Alapítvány alapító elnökeként dolgozott. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány az Entz Gézadíjjal olyan erdélyi témájú, nyomtatásban megjelent vagy nyomdakész tudományos munkákat kíván kitüntetni, amelyek - miként Entz Géza írásai is - a művészettörténet, a történelem és segédtudományai, valamint a régészet terén születtek, és kimagasló tudományos értéket képviselnek. A díjat erdélyi és Erdélyen kívül élő kutató egyaránt elnyerheti. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnöksége és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Kuratóriuma az Entz Géza professzor halálának évét (1993) követő minden ötödik esztendőben áttekinti a fenti tudományágak területén született munkákat, és közülük a legjelentősebbnek ítélt alkotást (esetleg alkotásokat) jutalmazza a komoly anyagi elismeréssel is járó Entz Géza-díjjal. A díj odaítélésének elengedhetetlen feltétele a díjazandó munka kiemelkedő tudományos értéke. Ha ilyen munka az adott öt éves időszakban nem születne, a díj nem kerül kiosztásra. A díj odaítéléséről, a vele járó pénzösszegről, továbbá a díjjal kapcsolatos valamennyi részletről az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnöksége és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Kuratóriuma dönt. A díj kiadására első alkalommal 1998. március 3-án kerül sor. PIPÁZÓ ELEINK: LEVÁRDY FERENC POSZTUMUSZ MONOGRÁFIÁJA Ferenc Levárdy: Our Pipe-Smoking Forebears (eredeti magyar címe: Pipázó eleink). English translation: Andrew C. Rouse and Imre Éliás. Published by Dr. írnák Osskó. Budapest-Pécs-Velburg 1994. p. 176. + XXXII. Csak keveseknek lehetett arról tudomása, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség kötelékében évtizedeken át munkálkodó Levárdy Ferenc művészettörténész, közismert műemlékvédelmi, építészettörténeti és könyvfestészeti kutatói tevékenysége mellett, életének utolsó két évtizedében behatóan foglalkozott a pipa történetével is. A Corvina Kiadó felkérésére megírt, az eredeti tervek szerint magyar és több idegen nyelven megjelentetni szándékozott pipatörténeti monográfiát - a pipával és pipázással foglalkozó gazdag szakirodalom ellenére az elsőt a maga nemében - a kiadó, pénzügyi problémákra hivatkozva végül nem adta ki. Angol nyelvű változata csak a szerző 1993. évi halálát követően, 1994 őszén jelenhetett meg, kolofonja szerint budapesti, pécsi, velburgi közös kiadásban. Budapest és Pécs nyilvánvaló-