F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

HÍREK - Társulati előadás - Konferencia a római Falconieri-palotáról - Népi építészet a Nyugat-Dunántúlon - A Castrum Bene Egyesület 5. vándorgyűlése (Domokos György)

századdal, illetve az azt megelőző korszakokkal foglalkozó kutatókra. Ezért tehát nagy örömmel vettem részt a főként régész-művészettörténész jellegű Castrum Bene Egyesület által Várak a középkor végén, 1490-1600 címmel, ez év június 2-4. között, Simontornyán megrendezett, immár ötödik vándorgyűlésén. A helyszín kiválasztásában lényeges szerepet játszott, hogy a Simontornyai Vármúzeum idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A Castrum Bene Egyesület névadója a Mátrában található Benevár, ahol, s amelynek közelében az egyesület első közgyűlését tartotta. Az eddigi rendezvényeken a korai, illetve a virágzó középkor várai adták az előadások témáit, melyekből eddig két kötet született. Remélhetőleg e hasznos sorozat nem szakad meg. Az Egyesület tagságának többségét régészek, „műemlékesek" alkotják, de az alapítók szándéka szerint minden, a várak iránt érdeklődő kutató csatlakozhat. Az ötödik vándorgyűlés első napjának legfontosabb eseményét a simontornyai vár megtekintése jelentette. A műemléki helyreállítást korábban irányító Horler Miklós távolléte miatt Feld István régész vállalta magára a sok tekintetben egyedülálló, egyik legépebb állapotban ránk maradt, síkvidéki erődítmény bemutatását. Ennek során megismerkedtünk a vár történetével, tulajdonságaival, építészeti korszakaival. Az előadó nagy hangsúlyt helyezett a műemléki helyreállítás problémáira, jelesül arra, hogy miként és milyen mértékben lehet és szabad a különböző korok egymást követő építészeti stílusait egyidejűleg bemutatni. A vár megtekintését követően ugyancsak Feld István elnök, valamint Búzás Gergely, a visegrádi vármúzeum régésze, titkár tájékoztatta a jelenlevőket az Egyesület munkájáról, céljairól, melyek között már a jövő évi vándorgyűlés is szerepel. Este Dr. Gaál Attila, Tolna megyei múzeumigazgató adott fogadást, amely a test táplálása mellett a szellemi éhség csökkentéséhez is nagymértékben hozzájárult, hasznos szakmai megbeszélésekre és vitákra adva lehetőséget. A résztvevők a második napon tíz előadást hallgattak meg. Elsőként a már említett Gaál Attila ismertette a Szekszárd melletti török Ujpalánk feltárásának eredményeit, valamint annak történetét. Ezt követően Koppány Tibor a dél-dunántúli várak és várkastélyok középkor végi helyzetét vázolta. Rámutatott, hogy a várakon folyó építkezések és az azokban zajló kulturális élet a Jagelló-kornak az eddigiektől eltérő értékelését teszik szükségessé. Miklós Zsuzsa a Tolna megyei várkutatás eredményeiről szólva - eddig 49 várat sikerült azonosítani - a komplex kutatási módszerek szükségességét hangsúlyozta. Számomra, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársának, különösen fontos volt a Hadtörténelmi Térképtár, mint a kutatás egyik alapvető bázisának említése (katonai felmérések, légifotók). Bodó Balázs régészhallgató a pécsváradi apátság 15. századi kolostorerődjének feltárási munkálatait mutatta be. Elmondta, hogy az erősség építésével kapcsolatban rendkívül sok a bizonytalanság, amelynek tisztázását a nem mindig szakszerűen végzett ásatások is nehezítik. Kovács Gyöngyi a barcsi török palánkvár történetét idézte fel előadásában, majd a vár képét igyekezett a feltárás eredményeiből megrajzolni. Gere László a Szigligeten folyó ásatásokat ismertette. Kiemelte, hogy a Giulio Turco által 1572 körül készített alaprajzhoz képest eltérések mutatkoznak, továbbá, hogy a felső és az alsó vár építése közt a korábbi elképzelésekhez képest jóval rövidebb idő telt el. Simon Zol-