F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Koppány Tibor: A pápóci Szent Mihály-kápolna kutatása és helyreállítása

5. Pápóc, Szent Mihály-kápolna. A belső pillér- és oszlopkötegek profilja. Rajz: Koppány Tibor-Koppány Tiborné mindig plébániatemplom mellett jelennek meg (Csütörtökhely, Selmecbánya, Pápóc, Kajár), illetve szerzetesi templom mellett ... mint plébániatemplomok (Ják, Szent Jakab-kápolna), ... Részletformái és vörösmárvány anyaga egyaránt e körhöz (ti. az esztergomi kaputípushoz) kapcsolja a pápóci négykaréjos kápolna kapuját is." 10 Utóbbi megállapításával ő is a 12. század végében határozta meg a kápolna építésének korát. (3. ábra) A pápóci kápolnához hasonló kerek templomok, a rotundák első hazai feldolgo­zója, Gervers-Molnár Vera ajaki Szent Jakab-kápolnával összevetve tárgyalja. Véle­ménye szerint stfluskriükai alapon a 13. század elején épült, s ebben megelőzi ajaki kápolnát, amelynek előzményeként fogható fel. Ajakival ellentétben - amely az apát­sághoz tartozó plébániatemplom volt - a pápóci nem állt nagyobb templom közelé­ben, legalábbis építése korában, esetleg a prépost magántemploma lehetett, amint azt Csányi és Lux is feltételezték. Kétszintes voltukra, ezzel kapcsolatos egykori felhasz­nálásukra, valamint arra a tényre, hogy Pápócon a felső szint gazdagabb kialakítású, ő sem tudott választ adni. Gondolatmenetét így fejezi be: „A kérdésben ásatások meg­kezdéséig és az iskolaépület alapos átkutatásáig nehéz állást foglalni." 11 A kápolna építési idejének idézett sokféle és eltérő meghatározása azzal az el­lentmondással magyarázható, amely a bélletes, valóban esztergomi jellegű déli ka­puja és a belsőben levő pillér- és oszlopkötegek formavilága közt fedezhető fel. A déli kapu háromlépcsős bélletű, mészkőből faragott és félköríves lezárású, sima tim­panonnal, a béllet lépcsőiben egykor két-két hengeres oszloppal, amelyből csak a vörösmárványból faragott belsők maradtak meg. Az egész béllet sarokleveles attikai lábazatról indul, és fent provinciálisán faragott, akantuszleveles fejezetsorban vég­ződik. Az ajtónyílásban fehér márványból készült küszöbkő van. A kapuzat külső, a déli apszis vakolt felülete elé 8-10 cm-rel kiugró síkja a raj­ta levő vakolat letisztítása után meglehetősen hiányosan, téglával kiegészítetten ke­rült elő. Faragott kváderkövei átfaragottnak, másodlagosan összerakottnak látszot­tak. Hiányzott a baloldali lábazat külső része. A fejezetek töredezettek, részben ce­menthabarcsból kiegészítettek voltak. A letisztítás után az is nyilvánvalóvá lett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom