F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TÁJÉKOZTATÓ - Egy fotógyűjtemény modernizálásának története és tanulságai (Cs. Plank Ibolya)

Két feladat állt előttünk, egyrészt kiépíteni a fényképek tárolására szolgáló gyűjteményi raktárt, másrészt helyet kellett találnunk az ettől teljesen elkülönített munkaszobák és a kutatóterem számára. Biztosítanunk kellett ugyanakkor a megfelelő elhelyezést a Fotótár OMFB pályázattal nyert számítógépes adat- és képfeldolgozási rendszerének gépparkja, valamint a hozzá tartozó munkaasztalok számára is, hiszen ezek egy része idáig bedobozolva állt, használhatatlanul. Olyan környezetet kell tehát kialakítanunk, amely egyaránt ideális körülményeket teremt a fotóanyagok tárolása és feldolgozása számára, valamint jó munkakörülményeket biztosít a gyűjtemény munkatársainak, illetve a hozzánk látogató kutatóknak. A rendelkezésünkre álló terület nem volt túl nagy, ahhoz azonban - ha szűkösen is - elegendő volt, hogy a legszükségesebb funkciók helyet kapjanak benne. A régi Fotótár területéből 43 m

2-t a klimatizált raktár, 4 m

2-t a raktárból kihozott anyagok akklimatizálására szolgáló átmeneti raktárhelyiség (zsilip) leválasztására, 14 m

2-t pedig egy munkaszoba kialakításra fordítottunk. Az ily módon felosztott helyiséghez csatlakozott a 16 m

2-es korábbi osztályvezetői szoba, amelyből kutatószobát, az „ajándék"-ba kapott pénzügyi szobából pedig egy másik munkaszobát alakítottunk ki, egyelőre csak tervasztalon. A legnehezebb feladatot ezek közül a gyűjteményi ra'ktár megtervezése jelentette. Elsőként a több százezres anyagmennyiség legcélszerűbb elhelyezését kellett átgondolnunk. Mivel Magyarországon ilyen célra gyártott tárolórendszereket, fémbútorokat, dobozokat még nem forgalmaznak, a hagyományos irodai fémszekrények használatától kezdve a könyvtárakban használt ún. „tömör-raktár" (sínen guruló rendszer) kiépítése is fölmerült. Hosszú keresés után a Schaffer cég fémbútorai tűntek a legalkalmasabbnak, hiszen a kínálatukban szereplő rendszer mobilitása és az elemek szilárdsága, precizitása minden igénynek és elvárásnak megfelelt. A fotóanyagok „életkorát" és állapotát, a megfelelő bánásmód és elhelyezés mellett a levegő hőmérséklete, a relatív pára- és nedvességtartalom, a tisztaság, valamint a fény erőssége is befolyásolja. Tartósan magas hőmérsékleten a fotók kémiai alkotórészei felbomlanak, károsítva ezzel a képet hordozó emulziót, a kis légnedvesség törékennyé teszi a papírt, a magas páratartalom pedig gombásodást idézhet elő. Pontos mérési adataink vannak a munkák megkezdése előtti évről. Átlag 2527°C hőmérséklet és 25-30 % relatív páratartalom jellemezte a Fotótár levegőjét, ami lényegesen melegebb és szárazabb volt a megengedettnél. A raktárunk klimatizálására tehát az ideális 45-55 %-os páratartalom és 10-15°C-os állandó hőmérséklet elérése érdekében volt szükség. Az új raktári funkció kialakítása miatt a régi bejáratot meg kellett szüntetni, hiszen a klimatizált helyiségen átjárni nem lehet. Az új főbejáratot csak a pincelejáró mellett, az OMvH kukatárolójának helyén lehetett kialakítani, amely meghozta az első, szinte áthidalhatatlannak tűnő problémát. Új helyet kellett keresni a kukáknak, olyat, amely egyrészt megfelelt a KÖJÁL-előírásoknak, másrészt a házban dolgozók igényeinek is. Több hónapos próbálkozás után sikerült túljutni a szeméttároló ügyén,