F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Koppány Tibor: A pápóci Szent Mihály-kápolna kutatása és helyreállítása

MŰHELY 25 Koppány Tibor A PÁPÓCI SZENT MIHÁLY-KÁPOLNA KUTATÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Vas megye és az akkori műemléki hatóság, az Országos Műemléki Felügyelőség 1963-ban történt megállapodása alapján az OMF szombathelyi építésvezetősége 1965-66-ban végezte el a négykaréjos, kétszintes, Árpád-kori kápolna helyreállítását. A munkát 1964 tavaszán rövid falkutatás és az épület műszaki felmérése előzte meg, és 1969-ben a helyreállítás során előkerült, belső festett dekoráció maradványainak restaurálása fejezte be. Minderről a hivatal IV. évkönyvében rövid beszámoló olvasható, ennél bővebb azóta sem jelent meg.

1 Az alábbiak ezt a hiányt szeretnék pótolni. A műemlék-helyreállítások akkorra már kialakult módszere szerint első lépésként tervezési program készült. Ebben rögzítettük azt a helyreállítási szándékot, amely alapján az elhanyagolt állapotú kápolnát a lehetőség szerint változatlan formában kell megtartani. Elvenni vagy hozzátenni csak annyit szabad, amennyi az esetleg előkerülő, eredeti részletek bemutatása, értelmezése érdekében elkerülhetetlen (1. ábra). A helyszíni kutatás 1964. április 21. és 29. között folyt. A rendelkezésre álló rövid idő alatt történt meg a kápolna felmérése is. A kutatás a várakozásnak megfelelően több olyan részletet tárt fel, amely a helyreállítás során bemutatásra került. Az épület külső és belső képében mindez lényegi változást nem eredményezett. Annál jelentősebbek ezek a részletek a kápolna építéstörténetének tisztázásában. A kutatási eredmények alapján még 1964-ben elkészült a helyreállítás kivitelezésének tervdokumentációja. Az előzetes kutatás, az 1965-66-ban folyt építészeti helyreállítás és az 1969-ben Rády Ferenc által végzett falképrestaurálás alapján a kápolna építéstörténete most már nagy vonalakban megrajzolhatóvá vált.

2 1965-ben az akkori plébános, Gacs Elemér esperes kezdeményezésére helyreállításra került a kápolnától keletre, az utca másik oldalán álló, eklektikus homlokzatokkal rendelkező plébániatemplom is. Ennek munkái közben a templom szentélyéről megállapítható volt annak gótikus eredete, illetve az a tény, hogy a többszörösen átépített templom falaiban egy középkori épület maradványai rejlenek. Az előkerült részletek alapján 1965-ben ide is készült terv, illetve felmérés. Az ezt követő homlokzattatarozás során bemutatásra kerültek a szentély gótikus részletei, befalazott csúcsíves ablakai és a lefaragott támpillérek helye

3 (2. ábra). Pápóc középkori egyházi képéről jóval korábban, 1939-ben jelent meg összefoglalás, Bedy Vince győri prépost tollából. Könyve végén, annak függelékeként a négykaréjos kápolnáról Csányi Károly közölt építéstörténeti értékelést, Lux Géza 1938-ban készült felméréseit és fényképeit mellékelve.

4