F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - Váczi Piroska: Egy sikertörténet - National Trust, Nagy Britannia

Váczi Piroska EGY SIKERTÖRTÉNET - NATIONAL TRUST, NAGY-BRJTAJNNIA 1995-ben ünnepelte fennállásának 100. évét Európa legnagyobb műemlékes szervezete: a National Trust. Nevét leginkább Nemzeti Bizománynak vagy Nemzeti Alapítványnak lehetne fordítani. Létrejötte és kialakulása jellegzetesen angol magánmegmozdulás: 1895ben, három lelkes tag alapította régi épületek és természeti szépségek ápolására, és egy olyan célra is, ami ma már kissé homályba vész - a szegények életkörülményeinek javítására. Tagokat toboroztak, majd részben ezek hozzájárulásával és munkájával vették az első védett területet: két hektár sziklás parti sávot Wales-ben. Akkoriban 111 tagja volt a szervezetnek, ötven évvel később számuk már elérte a 6550-et. Ma körülbelül ennyien lépnek be hetente, és a taglétszám 2,1 millió körül van. 1896-ban vették meg az első történelmi múlttal rendelkező házat, egy 14. századi paplakot Sussexben, 1899-ben pedig egy 4,9 hektáros vásárlással indították el természetvédelmi tevékenységüket. 1902-ben jutottak hozzá az első 43 hektáros birtokhoz. Az 1937-ben elindított Country House rendszerhez kapcsolódott az a parlamenti törvény, amely adómentességet biztosított a National Trustnak gondozásra felajánlott épületre és földterületre. Ugyanezen jogok bevezetése tette lehetővé 1947-ben a kertek védelmét is. A Neptune vállalkozás pedig a partvidék megmentését célozta meg 1965-ben. A National Trust jelenleg a legnagyobb magán földtulajdonos Angliában: 238 ezer hektár földterületet és 885 km hosszú partszakaszt igazgat, ezen 207 műemléképület és 162 kert áll nyitva a közönség számára. Összesen több mint 20 ezer épület van a tulajdonában. A földnek felét megművelik, s ide tartozik 60 falu vagy tanyaság, 39 kocsma, 25 vízi- és szélmalom, 51 templom, 940 ipari műemlék és 40 ezer régészeti lehet. De a siker titka nem ezekben a számadatokban rejlik. Sokkal inkább a mögöttük húzódó munka mikéntjében, ami igen eltér a magyarországi műemlékes gyakorlattól. Nálunk a műemlékvédelem hagyományosan állami feladatként jelent meg 1872ben, amikor német és osztrák mintára megalakult a Műemlékek Ideiglenes, majd Országos Bizottsága. Ez a mai napig alapvetően meghatározta a magyar műemlékvédelem irányát: az épített örökséggel kapcsolatos hatósági feladatok, a tudományos háttér és a kivitelezés szervezeti összefonódását.