F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Denkmalpflege in Westfalen-Lippe, Denkmalpflege in Rheinland, Denkmalpflege in Baden-Wurtemberg, (Nachrichtenblatt des Landesdenkmalamtes) (Droste Balassa Zsuzsanna)

Mint már korábban szó volt róla, Németországban tartományonként más és más műemléki törvénnyel, hivatali rendszerrel találkozhatunk. A két észak-rajna-vesztfáliai példa után most a Baden-Württembergi Tartományi Műemléki Hivatal lapját mutatom be. Denkmalpflege in Baden-Wiirtemberg; Nachrichtenblatt des Landesdenkmalamtes. Ez egy negyedévenként 20 ezer példányban megjelenő, A/4-es formátumú, nem túl vastag (36 oldalas) lap. A címlapja színes, a belső oldalakon a képek fekete-fehérek. Több kisebb tanulmány, közlemények, kongresszusi beszámolók, könyvismertetések képezik a tartalom keretét. A 24. évfolyam 1995/1. száma kerül most bemutatásra. A 1-2. oldalon a műemléki hivatal elnöke, Dieter Planck éves beszámolója (Jahresbilanz) olvasható. 1994-ben új vezető került a műemléki hivatal élére. Ezzel egyidejűleg egy átfogó vizsgálatot folytattak a hivatalban a törvényesség és hatékonyság szempontjait helyezve az előtérbe. A tényleges műemléki munkában 6,4 millió márka tartományi támogatással 1100 esetben tudtak hatékonyan közreműködni. Művészettörténeti szempontból a legjelentősebb a goldbachi Sankt Sylvesterkápolna falfestményeinek (reichenaui iskola) restaurálása volt. A kb. 80 ezer BadenWürttembergben található műemlékből 57 870 objektum topográfiai feldolgozása van készen. A hivatal munkájához tartozó ásatásokból származó leleteknek csupán 40 %-át dolgozták fel. Több, mint 40 leletmentő ásatás történt az 1994-es évben. Néhány archeológiailag fontos leletet tartalmazó területet sikerült védelem alá helyezni, többek között egy fontos, római és középkori előzményekre visszamenő kisvárost. A jövőre vonatkozóan fontos feladatként emeli ki a túl erős fűtés (gyors klímaváltozás a belsőben, repedések, páralecsapódás, stb.) okozta károk megszüntetését több középkori templomban. A 3-8. oldalon Anja Stangl írását olvashatjuk a 900 éves alpirsbachi kolostorról (900 Jahre Kloster Alpirsbach). A kolostor 900 éves jubileuma biztosít alkalmat a kutatás által eddig elhanyagolt történeti feldolgozásra és a szükséges javítási munkák elvégzésére. 1095-ben alapították a kolostort a hirsaui reform szellemében. 1130-ban szentelték fel a templomot. 1471-ben a melki reformmozgalomhoz, majd a bursfeldi kongregációhoz csatlakozott. 1480-95 között teljesen átépült a kolostor. A reformáció megváltoztatta a státusát, 1556-ban iskolát rendeztek be itt. A cikk második fele az 1995-ös jubileumi év eseményeit (kiállításnyitás, tudományos ülésszak, koncertek), és az erre az évre készült külön kiállítást ismerteti. A riedlingeni óváros műemléki védelme a témája a következő cikknek (9-14. oldal) Sabine Kramme-Probst: Riedlingen, die Altstadt als Denkmal. A riedlingeni községi tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy kezdeményezi a tartományi műemléki hivatalnál a városközpont egységes műemléki védelmét. A védett terület magától értetődő határa a 14. század óta meglevő városfal és várárok. A város jellegzetessége a részben szabályos utcaszerkezet, ami az alapítás körülményeire tereli a figyelmet. A korai középkori városokkal ellentétben ez az érett középkorban volt jellemző. A középkori városok változatos társadalmi rétegződése ellenére (módos polgárok, vendéglősök, kereskedők mellett megtaláljuk az ún. parasztpolgárokat [Ackerbürger] is) az épületek viszonylag egységes stílust mutatnak. Magas oromzattal kialakított, ma már bevakolt, faszerkezetes házak, kő lábazattal.