F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Bozóki Lajos: Lakótornyok és toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi szerepének kérdéséhez

13. Avignon, a pápai palota alaprajza. Entz Géza: A gótika művészete. Budapest, 1973. 97. Reprodukció: Hack Róbert szántak a lakótornyoknak. Az avignoni pápai palota (10. ábra) XII. Benedek-kori, 1335-től épülő együttesének legfontosabb része a tulajdonképpeni pápai rezidencia, egy 46 m magas, 17 x 17 m alapterületű, ötszintes lakótorony, az ún. Angyal-torony volt (12. ábra). Földszintje, egy középpilléres boltozott terem, raktárként funkcionált, az első emeleten a pápai kamarás rezidenciája helyezkedett el. A freskókkal gazdagon dekorált pápai lakosztály a második emeleten volt, melyhez később csatlakozott a VI. Kelemen által emeltetett „Garde robe" torony megfelelő szintjén álló „estude du Pape", a „chambre du cerf'. Az Angyal-torony harmadik emeletén volt a kincstár, s az efölötti, legfelső szint katonai célokat szolgált. A XII. Benedek által építtetett nagyterem a kettős kápolnával, a hozzá kapcsolódó konyhával, a kolostor és a konzisztóriumi terem a lakótoronyhoz északról csatlakozott (13. ábra). A különböző rezidenciák funkcionális vizsgálata nyomán feltűnő, hogy a visegrádi alsóvári építkezéseket nem követte nagyterem építése. Talán a lakótorony szállás-jellegét maga Károly Róbert is csak ideiglenesnek tervezte, hiszen 1330-ban már bizonyosan a király birtokában volt egy suburbiumban lévő ház, ahol lakott is, tekintve, hogy Zách Felicián királygyilkossági kísérlete az uralkodói családot reggelizés közben éppen ott érte.

30 Ez a ház egy olyan, a 14. század első harmadában épült együttes része volt, melynek töredékes falai az utóbbi évek ásatásai nyomán kerül-