F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

ELMÉLET - Lővei Pál: A közelmúlt emlékeinek műemléki védelméről

JEGYZETEK 1. A. Czétényi Piroska: Századunk műemlékei a fővárosban. Kiállítás 1976. december - Bp., V.. Tanács krt. 6. (kiállítási vezető); Uő: A főváros legújabbkori emlékeinek védelme. Műemlékvédelem XXI (1977) 229-240. 2. „Az. elmúlt 100 év műemlékei". Építési- és Városfejlesztési Minisztérium - Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Kisvállalat. 3. kötet. Győr, 1983. december: 6. sz. melléklet - Az elmúlt 100 év építőtevékenységének vázlatos áttekintése helységenként (kézirat). 3. A dokumentáció az OMvH Magyar Építészeti Múzeumában található. 4. Az alábbiakban közölt, összevont tervezési és kivitelezési évszámok csak tájékoztató jellegűek (ez vonatkozik a mellékletre is), a szakirodalom, a rendelkezésre álló néhány gyűjteményes kötet, valamint a Magyar Építőművészet adataiban ugyanis egy-két-három évnyi eltérések is találhatók ugyanarra az épületre vonatkozóan. A korszak történetileg pontos feldolgozásához ugyanúgy alapos levéltári és forráskutatásra lesz szükség, ahogy az a régebbi korok építészettörténeti kutatásában már természetes. A cikk évszámadataihoz felhasznált legfontosabb forrásmunkák: Magyar Építőművészet; Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1970. (2. kiadás); Szendrői Jené) - Arnóth Lajos - Finta József- Merényi Ferenc - Nagy Elemér: Magyar építészet 1945-70. Corvina Kiadó, 1972.; Jékely Zsolt - Sodor Alajos: Budapest építészete a XX. században. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980.; Negyven év köztéri szobrai Budapesten 1945-1985. Budapest Kiállítóterem. 1985.; Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának kiadványa, 1992. Szerkesztette: Prakfalvi Endre.; Érvek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1993. Főszerkesztő: Schéry Gábor. Építésügyi Tájékoztató Központ Kft.. Budapest, 1995. 5. Vö.: Farkas Tibor: Beszámoló a Balaton-fejlesztés hatéves munkájáról. Magyar Építőművészet 1963/5. 12-59. (bibliográfiával). 6. Erre és más kecskeméti példákra Hajdú István, Bács-Kiskun megye területi felügyelője hívta fel a figyelmemet. 7. Jelen cikk elkészültét követően, az. 1996. február 8-i kormányülésen az a döntés született, hogy a kormány az új Nemzeti Színháznak az Erzsébet téren történő felépítését támogatja, és egyben az autóbusz-pályaudvar kitelepítését szorgalmazza. Bár ez utóbbi nem fellétlenül jelenti magának az épületnek az elpusztítását, de az első sajtóreakciők máris ezt sugallják. Az OMvH-t eddig az időpontig ebben az ügyben tudomásom szerint nem keresték meg. 8. Építészet és tervezés Magyarországon i.m. 9. Bojár Iván András: Szocreál. Magyar Narancs 1992. november 19. 3. old.; Lé): A múlt behatolása a jelenbe. Uo. 41. old.; (bán) [Bán András]: A Rákosi-bástya árnyéka. Népszava 1992. november 27. 6. old.; Geller Katalin: Magyar Nemzet 1992. december 3. 11. old.; Szűcs György: Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956. Műemlékvédelmi Szemle 1992/2. 93-97.; Pamer Nóra: Műemlékvédelem XXXVII (1993) 1. szám, hátsó belső címlap; Mújdricza Péter: Amorfémák a szocreál architektúráról, avagy ... BUKSZ Budapesti Könyvszemle 5 (1993) 346-353.; Lő: Politics in Stone: 20 Years of Socialist Realist Architekture. Budapest Review of Books Vol. 3 No 4 (1993) 146-152.; A későbbi, dunaújvárosi bemutatóról; Mújdricza Péter: Szocreál architektúra az Uitz teremben. Új Művészet V (1994) 2. szám, 21, 62-63. 10. Vö.: Román András: Az út, amely sehonnan sehová nem vezet. Népszabadság 1996. január 12. 24. old. („Budapest" melléklet) 11. 1/1967. (1.31.) ÉM számú rendelet a műemlékvédelemről. 1. ( 1 ) - a műemléki törvény tervezetének 1995. márciusi dátumot viselő változatában csak „hazánk múltja" szerepel, a történeti jelző nélkül. Nem tudok egyetérteni Császár Lászlónak a törvényben szereplő „történeti" jelzőt igen szűken értelmező véleményével: „A 'történeti' jelző tartalmazza mindazokat az. eseményeket, amelyek az épülethez kapcsolódnak, valamint a nemzet előrehaladása szempontjából nagy jelentőségű személyek emlékének megőrzését is." - vö.: A kegyeleti műemlékekről. Építésügyi Szemle XXXVII. 1. (1995) 23. A történeti események és személyek emlékét valóban az emléktáblák, emlékművek, em-