F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

ELMÉLET - Lővei Pál: A közelmúlt emlékeinek műemléki védelméről

(Budapest V., Kossuth L. u.) előterének kerámia burkolatú medencéje mindenképpen megőrzésre érdemes. A tulajdonosváltást követő, az esetleg új funkciót célzó teljes átalakítás a templomok kivételével jelenleg szinte minden épülettípust fenyeget, függetlenül korától. A műemléki védelem azonban valami beleszólást mégis jelent az emlékek sorsába, ezért lenne szükség legalább néhány előrelátható esetben a gyors védési eljárásra (amilyenre a Chemolimpex-székház (9. ábra) esetében is lett volna mód). Várható például a Ferihegyi repülőtér első terminálja utasforgalmi épületének (elkészült 1950-ben, ifj. Dávid Károly) bővítése; a kétoldalról újabb térrel közrefogott fogadócsarnok rendszerében, burkolataiban még eredeti formáját mutatja, csak a kifutók felőli, a durván faragott nagy kövekből emelt két jellegzetes toronnyal keretezett terasza elé építettek új helyiségsort. A médiatörvény megszületését követően esetleg tulajdonosváltás, átépítés lehet a sorsa a televízió egyes épületeinek (a budapesti Széchenyi-hegyi tv-adó épülete - 1956-1960, Székely László [1912-1971], Gergely István és munkatársaik -, valamint az Avasi-kilátó Miskolcon (12. ábra) - 19611962, Hofer Miklós [1931-] - mindenképpen a védendő emlékek körébe tartozik). Ha lesz új Nemzeti Színház, a jelenleg annak használt épületet (Budapest VI., Izabella, ma Hevesi Sándor tér) mindenképpen új használó veszi birtokba. A hatvanas években gyökeres átépítéssel kialakított, domborművű kerámia burkolatú főhomlokzata, jellegzetes nézőtere (1963-1966, Azbej Sándor [1913-]) azonban feltétlenül megőrzésre és védelemre érdemes; egyediségénél fogva műemlékileg értékesebbnek tartom, mint az eredeti, historizáló architektúra (Láng Adolf: Magyar Színház, 1897; átépítve: Vágó László, 1914) műemléki elveinkkel ellentétben is álló esetleges viszszaállítását. A hivatalos műemlékvédelemnek az ötvenes-hatvanas évek épületeinek védelmével kapcsolatos, egyelőre szinte csak negatívumokról tanúskodó hozzáállását a Chemolimpex-székházon kívül további esetek is mutatják. Még a nyolcvanas évek végén elvileg beleegyezett az OMF az Engels téri buszpályaudvar ( l. ábra) feláldozásába, amennyiben erre a Nemzeti Színház tervezett új épületéhez szükség van. Szerencsére ez ma senkit sem köt már, ennyi idő alatt bármilyen hatósági döntés vagy állásfoglalás többszörösen érvényét vesztette.

7 A Ferihegyi repülőtér első termináljának fogadócsamoka műemléki védelmének kérdése évek óta vajúdik: a szükséges vizsgálatok, fényképezés, az eredeti tervek megmutatása elől a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság elzárkózott, ezért nem született meg a tudományos szakvélemény, illetve dokumentáció, ugyanakkor a jelen cikkhez folytatott beszélgetések során derült ki, hogy a szükséges dokumentumok az OMvH keretében már régóta rendelkezésre állnak, a tervanyag egy része ugyanis még időben védelmet nyert a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében. Nem vált az OMF-OMvH dicsőségére, hogy nem szólt bele a rendszerváltozást követő budapesti emlékmű-áthelyezési akciókba (1992). A Szabadság-szobor elszállított mellékalakja idővel még visszakerülhet, a hátoldali feliratokat sajnos elpusztították: az emlékművet szimbólum volta és ezáltal történelmi szerepe, valamint városképi fontossága ugyanis a lehetséges műemlékek közé helyezi. A történetiség mellett városképszervező feladataik alapján lettek volna eredeti helyükön meg-