F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Bozóki Lajos: Lakótornyok és toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi szerepének kérdéséhez

7. Vincennes, a lakótorony II. és III. emeleti alaprajza. Mary Whiteley: La grosse tour de Vincennes résidence de Charles V. Bulletin Monumental 152. (1994) 316. Reprodukció: Hack Róbert ségei az északnyugati saroktoronyban lehettek több szinten, ahová külön lépcsőtorony vezetett a király szobájából.

25 A visegrádi alsóvári építkezések befejezését jelző dátum 1325. augusztus 23-a lehet, ekkor XXII. János pápa búcsút engedélyez a visegrádi várban újonnan alapított Keresztelő Szent János-egyháznak.

28 A Fellegvár kápolnáját, mely Szent Erzsébetnek volt szentelve, újabban a kutatás az öregtorony második emeletére lokalizálja.

27 Kevésbé valószínű, hogy Károly Róbert ekkor új palotaszárnyat építtetett volna itt kápolnával. Az Alsóvárban egy esetleges kápolna szempontjából csak az ötödik szint jöhetne számításba (4. ábra), tekintve, hogy ez az egyetlen emelet, ahová nem került árnyékszék. Ezt a termet régészetileg bizonyíthatóan egy kelet-nyugati irányú keresztfal osztotta két részre. Tekintve, hogy a bordaprofilok eltérőek a déli terem keleti és nyugati oldalán, s praktikus szempontból is kizárható,

28 hogy tömör fal választotta volna el a két térrészt, valószínűleg azokat egy nagy árkádív kötötte össze. Egy feltételezett kápolnát a torony felosztott termeinek csakis ebbe a helyiségébe rekonstruálhatunk. Az árnyékszék hiánya s a méretek kizárják ennek a szintnek a nagyterem-funkcióját. Az északi térrész akár sekrestyeként, akár oratóriumként szolgálhatott; esetleg fogadószobaként, bár ennek némileg ellentmondani látszik az, hogy csak a kápolnán keresztül lehetett megközelíteni. Az esetleges királyi rezidenciaként így a harmadik emelet jöhet számításba, mely emelet kelet-nyugati keresztfallal

29 kettéosztott termének mindkét helyisége az