F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Haris Andrea: Egy homlokzat várostörténeti tanulságai. A pápai református Okollégium

Haris Andrea EGY HOMLOKZAT VÁROSTÖRTÉNETI TAMJLSÁGAI A pápai református Ókollégium A pápai református egyház épületei napjainkban elsősorban a Március 15. téren csoportosulnak,

1 itt áll a kéttornyú templom, a kollégium épülete, a Nátus (internátus), és egy kicsit távolabb a püspöki palota. Ettől a 19-20. században kialakult együttestől nem messze, a Fő utcában található az Otemplom 18. század végi épülete. A pápai belváros szűk utcáiban elbújva, lakóházak közé ékelődve áll egy másik református épületegyüttes, amelyet a városban Okollégiumnak hívnak. Az elnevezés azonban historizáló, hiszen nem ezen a helyen állt a pápai református egyház első iskolája. Az első pápai református iskoláról már 1531-ből

2 van adat, ez a városi plébánia iskolájából alakult ki, és a 17. században okleveles adatokkal bizonyíthatóan - de feltételezhetően már korábban is -, a mai Ruszék köznek nevezett utca északkeleti végén állt. A 18. századi városi telekkönyvben, valamint a hozzátartozó térképen

3 (1. ábra) a 10-es számot viselte.

4 Ez a telek - pontosabban a rajta álló épület - adott otthont a református iskolának 1752-ig, amikor is a református vallásgyakorlatot és az egyház mindennemű tevékenységét, így az iskolát is betiltották a városban.

5 A pápai református gyülekezet a továbbiakban egy közeli kisnemesi faluban, Adásztevelen tartotta istentiszteleteit, és iskoláját is ide költöztette át.

6 II. József türelmi rendeletének megjelenése után a pápai református egyház rögtön kérvényezte visszatérését Adásztevelről Pápára, amelyet a Veszprém megyében 1783. május 6án kihirdetett császári határozat engedélyezett.

7 Ez a döntés nem csak a vallásgyakorlat visszaállítását, hanem az iskola visszaköltözését is jelentette.

8 A türelmi rendelet után újraformálódó református iskola nem tudta visszaszerezni 1752-ben elhagyott épületét,

9 hanem a ma Okollégiumnak nevezett épületegyüttes legkorábbi részét foglalta el. Ahogyan az Ókollégium elnevezés nem tükrözi teljesen a valós történeti folyamatot, úgy építészeti megnevezésként is megtévesztő, hiszen nem egy, hanem több épületet jelent: több telek, több ház, több funkció majd két évszázados összeolvadása nyomán jött létre. Az együttes jelenleg szinte szigetszerűen áll a belvárosban: két utca, a Szent László és a Petőfi Sándor, illetve egy közle

10 határolja. A telken ma három épület áll, melyek részben összeépültek, és tömör kerítésfallal határolva zárt tömböt képeznek. Az épületek közül a legrégebbi, amely a 18. század végén elsőnek adott otthont a pápai református kollégiumnak, a Szent László utcai szárnyon található. A ház - hasonlóan a telken álló többi épülethez - illeszkedik az utca zárt soros beépítésébe, egyemeletes L alakú épület. Udvari szárnyával kapcsolódik a Petőfi Sándor utcai kétemeletes, szintén L alakú épülethez, amely 1793-ban épült. Ennek a