F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sonkoly Károly: Egy újabb, középkori részleteket őrző lakóház Pécs belvárosában

Szemle, V/3. (1960), 11-17.; Fetter Antal: Pécs 1722-ben. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1972-73. (1975), 125-134. 41. A 40. jegyzetben idézett forrás, Tom. I., p. 42., No. 75. 42. Madas 1971, i.m. 30. 43. Uo. A két keleti szomszéd telek a 40. jegyzetben hozott forrásban, Tom. I., pp. 42-43., No. 76. és 77. 44. Madas 1978. i.m. 159., 592., 595. 45. Madas 1971. i.m. 30. 46. A vonatkozó forráshelyek olvasatáért és fordításáért Móró Mária Annának tartozom köszönettel. 47. Madas 1971 i.m. 24-25., térképmelléklet; Vő. 1978. i.m. 1. térképmelléklet 48. A Ferencesek utcája 4. homlokzatának kiugrását a későbbi, 18-19. századi térképek sem jelölik. 49. Lásd a 33. és 35. jegyzetnél. 50. Madas 1978. i.m. 509. A forrásban itt is az „öede prandt stadt*' megjelölés szerepel. 51. Lásd uo. Hapsz Gábor László Krennerrel való kapcsolatára utaló adat, hogy 1697-ben leányának ő a keresztapja. Angyal 1908. i.m. 146. 52. Madas 1978. i.m. 595. 53. Sem ő. sem felesége, sem 1693-ban született Ábrahám fia nem fordulnak elő a 18. századi pécsi forrásokban, így az 1707-től vezeteti Liber mortuorum-ban sem. 54. Angyal 1908. i.m. 146. 55. Várady 1897. i.m. 533. 56. Petrovich Ede: A pécsi káptalani házak. Pécs, 1983. 17., 4-5. jegyzet 57. Pécs-belvárosi r. k. plébánia. Lib. mort. I., 1., 1707. március 6.; Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője (1909) 64. 58. Lásd a 62.. 63., 70. jegyzetet 59. Hivatali elődje, Pávics Ignác a kamarai birtokok előnyös bérletei révén is gazdagodott. Várady 1897. i.m. 506. A vármegye Pécsett őshonos, befolyásos családjával Hapsz rokonságba is keveredett. Lásd a 69. jegyzetet. 60. A pécsi telkek, házak osztogatásáról: Babies 1937. i.m. 48-49.; Hodinka 1942. i.m. 27. A korabeli összeírásokból és más forrásokból is tudjuk, hogy a városban sok ingatlan a katonatisztek, valamint a hadbiztosság és a kamarai adminisztráció tisztviselőinek kezére került. 61. Lásd a 70. jegyzetet 62. Madas 1978. i.m. 593. 63. Uo. 159., 593., 595. 64. Uo. 593. 65. Uo. 66. Uo. A forrásban telek szerepel, s a 700 forintos vételár is arra vall, hogy ekkor még nem épült fel a mai is álló, emeletes, barokk ház. 67. Uo. 159. 68. Uo. 595. 69. A vonatkozó forrásban (lásd a 70. jegyzetet) Pávics Krisztina és fia Sziliagy (Szilágyi) József szerepelnek örökösként, akik a bevallásban „Hapsz Gábor sógor urunk"-ról írnak. Valószínűleg oldalági öröklésről van szó, mert a Hapsz család kihalhatott. 70. Pécs V. Tan. ir., BmL., IV. 1003. a., 12.. 668-671.. 672., Tanácsülésijk., 1751. június 27., No. 163.. 178. 71. Uo. 758.. 1752. május 12., No. 161. Az árból arra következtetünk, hogy a zálog még nincs kifizetve. 72. Pécs V. Adópénztárának ir„ BmL., IV. 1005. a., Conscriptio Domestica Civitatis Quinque Ecclesiensis in primo Quadrante an Ano 1764., Tab. 4., No. 78. 73. Madas 1978. i.m. 595. 74. Antonius Duplatre geometra pécsi építőmesterek segítségével készítette el a város kataszteri felmérését, s ennek alapján - más mappák mellett - 1777-ben rajzolta meg a belváros térképét. Ez jelöli a telkeket és beépítésüket, s megadja az ingatlanoknak a kataszteri jegyzék szerinti sorszámait is. Az elvesztett eredetiről csak egy - szintén lappangó - 18. századi másolatot és Cséfay Flórián városi mérnök 1907-ben készített kópiájának fénymásolatát ismerjük. Pécs V. levt. térképei. BmL.. XV. 3. c, „ad 187./1907 sz." (Reprodukálva: Sonkoly Károly: A barokk püspöki díszkert Pécsett. Ars Hungarica XXII. (1994). XI. tábla. 6. kép