F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
MŰHELY - Sonkoly Károly: Egy újabb, középkori részleteket őrző lakóház Pécs belvárosában
Ian Li. 4. sz. kanonoki házban áthidalások (G. Sándor Mária: A Káptalan utca 4-es számú középkori épület Pécsett. Építés-Építészettudomány, XV. (1983) 180.) 17. Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII., No. 21. a. Joseph de Haüy, badeni szolgálatban álló hadmérnök ezredes az 1686-os ostrom utáni hónapokban, helyszíni felmérések alapján készítette térképét és néhány metszetrajzot az erődítésekről. 18. Magyar Országos Levéltár, Budapest, E 156 (U. et G), fasc. 56., No. 4L; Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1969, 193-216. 19. A Pécs 1686-os ostroma idején, a helyszínen készült tollrajzon (Wien, Hofkammerarchiv, Festungen I., Reichsacten, fasc. 138.) jól látszik, hogy a belváros házaiban komoly károkat okoztak a hadiesemények, a legtöbbjüknek leégett a tetőzete, de általában még az emeleli falak is állnak. Pataki Vidor-Gosztonyi Gyula: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. Sorsunk, 1941, 413-421. 20. Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BmL.) IV. 1007. a., Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis, 1695. 21. Lásd a 40. jegyzetet 22. Lásd a 72. és 75. jegyzetet 23. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában, 1686-1703. Pécs, 1937, 33., 35., 37.; Fallenbüch! Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Budapest, 1989. 26. (keresztnevet nem hoz); Hodinka Antal: Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701-ig. Pécs, 1942. 20. (tévesen János Gábor keresztnévvel); Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703). Baranyai Helytörténetírás, 1987/1988. 21-50. (48/12.) 24. Béli i.m. 21., 4L, 44. 25. Babies i.m. 53.; Béli 40., 43. 26. Béli i.m. 40., 44..48./12. 27. Uo. 44-46. 28. Uo. 48./12. 29. Utolsó, kamarai provizorként, Pécsett összeállított jelentése 1697. december 23-án kelt. Babies i.m. 37. Lásd még az 54-57. jegyzetet 30. Angyal Pál: Adatok Baranya vármegye társadalmi életéhez a XVIII. sz. elejéről. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, I. (1908) 146. 31. Móré) Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707). Baranyai Helytörténetírás 1987/1988, 55. No. 10., 69. 32. Várady Ferencz: Baranya múltja és jelenje. II. Pécs, 1897. 533.; Angyal Pál: Baranya vármegye a török hódoltság megszűnte után. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője (1908), 116., 118.; Béli i.m. 45-46., 49./23.; Móró i.m. 69. 33. Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáról és telkeiről. Baranyai Helytörténetírás, 1971/1972. 30. 34. Pécs-belvárosi r. k. plébánia, Lib. bapt. I.. p. 28., 1693/No. 142., 1693. december 16.; Angyal 1908. i.m. 146. (Mindkettő megnevezi az anyát, Lukacsovics Évát.) 35. Johann Alexander Kollaneck főhadbizlos 1704. április 24-én, Eszéken kelt, a rácdúlás eseményeit leíró jelentésében, Pozsegán említi Haps provizort és feleségét. (Keresztnevét és a feleség nevét nem hozza, de minden bizonnyal Hapsz Gábor Lászlóról lehet szó, mert Hapsz György kamarai szolgálatáról nem tudunk.) Hodinka Antal: Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról. Pécs, 1932. 37. 36. Hodinka i.m. 1932. 37. Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. 6. 38. Uo. 159. (Geisler Eta utca 1. - Sallai utca 2.), 592. (Sallai utca 4.) 39. Madas József korábban elfogadta e telekkönyv hagyományos, 1722-es datálását. Madas 1971. i.m.: Uő. 1978. i.m. 4. Később, Móró Mária Anna tudományos kutatóval arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a „Grundbuch"-ot csak 1740 körül állították össze, rekonstruálva egy korábbi állapotot. (Móró Mária Anna szíves szóbeli közlése.) 40. Pécs V. Telekhiv. ir.. BmL., IV. 1007. a., 2. sz., Grundbuch Gemeiner Stadt Fünfkirchen, 1722. A vonatkozó publikációk, a 33. és 37. jegyzetben hozott munkákon kívül: Babies András: Térképrekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyv alapján. Pécsi Műszaki
