F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

13. Városlőd, római katolikus templom. A szentély gótikus lábazata a támpillérek maradványaival. 1995. Fotó: Csengéi Péter a kerengő lezuhant boltozatának mintegy 2 méter hosszú szakasza is előkerült (5. ábra).

26 Ennek vonalában a templomfalon a kiszakadt középkori boltvállak fészkét visszafalazó barokk javítást figyeltünk meg. A törmelék eltávolítása után a 2. szelvényben téglapadló felszíne bontakozott ki.

27 A padlótéglával burkolt helyiség déli lezárását a 3. szelvényben találtuk meg. Hosszabb szakaszon történő feltárására egyelőre nem vállalkozhattunk, ennek ellenére biztosan azonosítani tudtuk azt a kolostor kerengőjével. Ennek padlóburkolatáról két nagyméretű faragvány is előkerült, egy falpillér rétegköve a templomból (6. ábra) és egy - feltehetően a nyugati - kapuzat bélletes eleme. Mindkét faragvány homokkőből készült, és vörösre festették őket. A kisebbik kerengő északkeleti lezárását, pontosabban fordulóját a 2. szelvény keleti végében tártuk fel. A 105 cm vastag észak-déli irányú fal beköt a templom déli falába, azzal szervesen egybeépült. A kerengő falának eddig feltárt, mintegy 2,25 méter hosszú szakaszát egy ajtónyílás kávája és gótikus kapuzatának bélletes lábazati darabja zárja le (7. ábra). Két, egykoron a kerengőből a templomba vezető, egymás mellett nyíló - a templom liturgikus térelrendezéséhez is igazodó - ajtó szolgálta a közlekedést. Sajnos a 18. században mindkét kapuzatot - leszámítva a lábazati szárkőelemeket - szétbontották és átfalazták. A kapuzatok küszöbszintje - és feltehetően a templom középkori padlószintje is - két lépcsőfokkal magasabban volt,