F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Juan Cabello - Simon Zoltán: A lakosdi református templom műemléki vizsgálata

Juan Cabello - Simon Zoltán A LASKODI REFORMÁTUS TEMPLOM MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA Szabolcs-Szatmár megyében, Nyíregyházától mintegy 40 km-re észak-észak­keletre fekszik Laskod. Elöljáróban meg kell vallanunk, hogy a faluról számos, azonban templomáról igen csekély számban maradt ránk középkori adat. Az adatok leginkább a település birtokviszonyainak változásairól és az azokkal összefüggő jogi pereskedésekről tudósítanak minket. Nevével először 1283-ban találkozunk egy ok­levélben, amely szerint a falu ekkor már Illés comes tulajdona, aki azt V. István királytól nyerte admományul. 1 1315-ben a bánnak is nevezett Illésnek csupán öz­vegye él. Leszármazottaik azok a középkor folyamán hol Vajainak, hol Laskodiak­nak nevezett nemesek, akik mindvégig a falu részbirtokosaiként szerepelnek a for­rásokban. A Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot először 1320-ban említik, amikor is Loscud-i Ábrahám fia János megvádolja Péter loscudi papot, hogy (Pé­ter) az egyházi miseruhákban és a szekrényekben őrzött dolgokban 10 márka kárt okozott. 1342-ben Ábrahám fia János és fiai, valamint Ábrahám fia Mihály és fiai osztoznak meg az addig közös tulajdonukban lévő (Laskodi) birtokokon, de jog­gal feltételezzük, hogy a templom kegyuraságát továbbra is közösen gyakorolták. 1411-ben - előttünk ismeretlen események következményeként - „terra vacua" és még 1495-ben is „deserta sessiokat" találunk a faluban. Közben Zsigmond király 1423­ban Kállay Jánosnak adományozta a falut, pontosabban inkább csak egy részét 1513­ban „praediumként" említik. A 16. század elején már a Kállaiak pereskednek a Petneházán is birtokos Ibrányiakkal és a Báncsi család tagjaival, akik - amint az kiderül a peres iratokból - Laskod egy részében voltak érdekeltek. Az Illés comestől leszármazott Vay csa­lád azonban továbbra is bírt részeket a faluban. Tudomásunk van arról, hogy a családnak (az Ibrányiak, a Kállayak és a Zathyak mellett) 1588-ban még mindig vannak birtokai Laskodon. Azonban a 17. század közepén a faluban birtokos csa­ládok közül valószínűleg a Báncsi család lehetett a legmódosabb. Erre utal az 1659­ből származó híradás, amelyből arról értesülünk, hogy Bóncsi András alispán belsőlaskodi kúriáját a megye hathatós pénzügyi segítségével „vulgo" palánkkal vet­ték körbe. A század végére a falut már a Jármy, a Csernél és a Keresi családok kezén találjuk, de a 18. században már egyedül a Jármiak birtokosok. 2 Amint azt már említettük, a templommal kapcsolatos írásos adatok a közép­kor folyamán csupán elvétve fordulnak elő a forrásokban, de elmondhatjuk, hogy a helyzet nem sokat javult a 16. század és a 18. század közötti időszak tekinteté­ben sem. Az egyetlen 17. századi adat 1696-ból való, amikor is: „lapideum (teniplum) Calvinistarum".

Next

/
Oldalképek
Tartalom