F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete
JEGYZETEK Rövidítések: BFL: Budapest Főváros Levéltára ÉB: BFL. XV. 312. Pest Város Építési Bizottmányának tervei Tan. ir.: BFL. IV. 1407/b. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi ügyosztályok központi irattára Tkv.: BFL. VII. 12.d. Telekkönyvi Iratok Cg.: BFL. VII. 2. E. Cégbíróság, Egyéni cégek iratai FT: Fővárosi Tervtár (Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda) hrsz: Helyrajzi szám 1. Jelen tanulmány a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Budapest Bank által támogatott „Budapest fényképészeti műtermei a századfordulón" című pályázata támogatásával készült. Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy megköszönjük Vadas Ferenc értékes tanácsait. 2. A dagerrotípia az első gyakorlatilag felhasználható fényképészeti eljárás, melynek során, fényezett ezüstlapra egyetlen pozitív kép készül. Az eljárás azon a felismerésen alapul, hogy ezüsttel bevont, gondosan polírozott és tisztított rézlapon, jódgőz hatására fényérzékeny ezüstjodid réteg képződik Az így fényérzékenyített lemezt fényképezőgépbe helyezték és megvilágították. Kezdetben ennek ideje még erős napfényben is 15-30 perc volt. Később, az anyag tökéletesítése és a Petzvalféle fényerős objektív bevezetése eredményeként az expozíciós idő 40-50 mp-re csökkent (1841). A képet higanygőzökkel hívták elő, majd az előhívott képet nátriumtioszulfát oldatának felhasználásával rögzítették. A kész lemezt légmentesen körülragasztva, üveg és kartonlap közé helyezték, és többnyire díszes keretbe foglalták. Jellegzetesen tükröződő ezüst felületéről ismerhetjük meg. Feltalálója - J. N. Niépce eljárásának tökéletesítésével - Louis Jacques Mandé Daguerre volt 1839ben. 3. Hasznos Mulatságok, 1839. február 2. 36. és február 20. 56., Honművész, 1839. március 10. 20., Daguerre fényképei (Jules Janin után). Atheneum, 1839. március 7. és 10. 290-295., 310-311.; Zimmermann ].: Daguerre képei elkészítési módjának leírása. Bécs, 1840. 4. Pesky József műterme a Régi Posta u. 2. sz. Szentkirályi-ház udvarán. BFL, XV. 312. ÉB 133/1861, Bülch Ágoston műterme a Terézvárosi Király utcában. ÉB 838/1862, 240/1866., Josef Orlay műterme a Terézvárosi Kerepesi út 3. sz. épület udvarán. ÉB 878/1862., Pataky József műterme az Úri utcai Karácsony Palota udvarán. ÉB 612/1862., Strelisky Náthán műterme Deák János házának földszintjén, a Háromkorona u. 8. sz. alatt. ÉB 815/1863, Blacho Ede műterme a Reich és Marbach háztulajdonosok Nagy Stádó u. 33. sz. épületének udvarán. ÉB 921/1873. 5. Canzi Ágoston és Heller József műterme a Kristóf tér 4. épületén. ÉB 320/1862., Grün János műterme az Egyetem utca 407/5-ben. ÉB 731/1862., Bülch Ágoston műterme a Lipótvárosi Bazilika Bazárépületében. ÉB 1512/1871. 6. Az 1850-es évek végén és az 1860-as évek legelején berendezett műtermek mintájául, liesegang Elberfeldben 1857-ben berendezett festészeti műterme szolgált. Fotólexikon. Budapest, 1963. 414. 7. „1861-ben meghalt szeretett nőm, s az erre következő esztendőben mindössze csak négy arcképmegrendelésem volt. 1862-63 nagyon rosz évek lévén a mezei gazdákra, ezt a művészeti is megsínylette. Ekkor, látván azt, hogy fényképészeink milyen nagy haszonnal űzik e mesterséget, magam is megpróbáltam egy fényképészeti műterem felállítását. De ezen nagyon sokat vesztettem, s ezért 1864-ben még veszteséggel is túladtam rajta." Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár-Napoca, 1985. 149. 8. Az atelier a mai Petőfi Sándor utca 20. sz. épület helyén. ÉB 431/1862 („Plan Uiber die Erbauung eines Photographischen Attelier auf dem Hause eck der Herrn u Krön Gasse No, 2. für Herrn Nikolaus v. Barabás.") 9. BFL IV. 1305. Pest Város Építési Bizottmányának iratai. 431/1862 Barabás Miklós festő folyamodványa az építési engedélyért. 1862. jún. 16. 10. Fényképészeti Lapok, VI. (1887) l.sz., 3.sz., 5.sz„ 12.sz.
