F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete

11. Más néven váróterem, szalon 12. A ÍV. ker. Kossuth Lajos u. 18., ma V. ker. Semmelweis u. 2. 13 Magyar Szalon, 39. (1900) 593-598. 14 Bauzeitung für Ungarn, 1877. Nr. 38. címlap 15. Az V. Váci u. 17. sz. bérházat, a tetején lévő műteremmel együtt Korb és Giergl építészek tervez­ték 1909-ben. F.T. 24334.; Tarr Lászlá A régi Váci utca regényes krónikája. Budapest, 1984 . 68-70. Az V. Váci u. 18. bérházat a padlástérben kialakított műteremmel együtt Gaál Bertalan tervezte 1906­ban. F.T. 24.343.; Tarr i. m. 108-104. 16. Weisz Hugó: Milyennek kell lenni egy modern műteremnek? A Fény, 1909. 181-212. 17. Ezt a rendszert mutatja az 1905-ben épült szentesi, mára igen leromlott állapotba került Friedrich­műterem belseje is. A műemlékké nyilvánítás előtt álló műteremépület egyik különleges értéke, az üvegmennyezet alatt húzódó függönysor, amelyet fémsíneken, a végeknél gyűrűkbe fogva, moz­gatható rendszerként működtettek. 18. Az üvegtáblák tisztítására különböző megoldásokat találtak ki. Simonyi Antal fényképész Sebestyén téri műtermének üvegeit, a felvételi terem előtt húzódó kis erkélyről lehet tisztítani. Ez az állás Mai Manó műtermének udvari oldalán is látható a tető alatt. 19. Az F. S. Ardier által tökéletesített kollódiumos nedves eljárás feltalálása új fejezetet nyitott a fény­képezés történetében. 1851-ben hozták nyilvánosságra, és az 1880-as évekig használták. Alkalma­zása nagy szakértelmet kívánt: a gondosan megtisztított tükörüveglapra kollódiumot öntöttek, majd ezüstnitráttal érzékenyítették. Az üveglemezt nedvesen exponálták és hívták elő, mivel a kiszára­dás után elvesztette fényérzékenységének nagy részét. A negatív rendkívüli érzékenysége és felol­dóképessége - 2000 vonal/mm - miatt, a pozitívpapíron használt albuminpapíron megjelenő ké­pek részletgazdagsága a mai napig utánozhatatlan. 20. A Fény, 1909. 181-212. 21. Henszlmann Imre: Párhuzam az ó és újkor művészeti nézetek és nevelések közt. Különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországban. Pesten, 1841. A daguerotypek. 111-112. 22. A mai V. Váci u. 28. sz. épület 23. A két nagyterem elnevezése, a földszinti Maler Saal (festőterem), és az emeleti Glass Salon für Photographie a festészet és a fotográfia műfaji rokonságára utal. 24. Cs. Plank Ibolya: Simonyi fényirdái Pesten. In: A kép- és fűnyíró Simonyi Antal. Kiállítási kataló­gus, Kecskemét, 1992. 67-79. 25. Ybl Ervin: Lötz Károly élete és művészete. Budapest, 1938. 54-55. 26. Gyimesy Ktísiís l'.rnír. A magyar fényképészet nagyjai. Magyar Fényképész, 1939. 6. 27. A zselatinos szárazlemezek (Richard Maddox, 1871) zselatinos kötőanyagú rétegét ezüstbromiddal érzékenyítették. Kidolgozása a ma használatos eljáráshoz hasonlított. A szárazlemezek nagyüzemi termelése tette igazán népszerűvé az eljárást. 28. Nay Rezső építési vállalkozó 1884. november 10-én jegyzi be „Nay Rezső" cégnéven új vállalko­zását. 1892. november 15-én „Nay és Strausz" néven Strausz Muki építési vállalkozóval, mint társ­tulajdonossal új vállalatot alapított. Ezt november 28-án jegyzik be a cégbírósági könyvekbe. Cg. 8050. Társas cégek jegyzéke. 12. kot. 2W8/1. Ugyanekkor vezetik be az addig Nay által vezetett cég megszűnését is. Cg. 8050. Egyéni cégek jegyzéke. 7-B. köt. 3980/2.Nay Rezső halálát követően 1^10. február 19-én kelt bejegyzés szerint a „Nay és Strausz" vállalkozást a cégnév megtartása mel­lett, de egyedüli cégtulajdonosként Strausz Muki vezeti tovább. Üzlete ekkor az V. ker. Kálmán u. 17. szám alatt volt. Cg. 8050. Egyéni cégek jegyzéke. 30.A. köt. 15502/1. 29. Az épület kivitelezője Mann József építőmester volt. Mann 1884. április 3-án kérvényezte a Buda­pesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvénys/úknél cégének bejegyzését. Cg. 8050. 14 764/1884. Vál­lalkozását „Mann József" cégnévvel (Budapest, V. Nagy Korona u. 8. sz.) jegyezték be. Cg. 8050. 15496/1884. 30. Veres A. Pál: Fotográfusok kultűrháza. Magyar Fényképészek Lapja, 1931. 8. 31. Kiss József: A magyar fényképezés múltja. A Magyar Fotográfia. VI, (1926) 4. sz.; Kincses Károly: fényképészek Háza. (Tervezet a Nagymező u. 20. sz. épület hasznosítására.) 1994. 32. Mai Manó, mint fényképészeti üzlettulajdonos 1893. október 30-án „Mai és Ta" néven új betéti tár­saságot alapított, amelyhez kültagként 1000 Ft betéttel Mai Manóné csatlakozott. Cg. 8050. 70777/ 1893. 33. Tkv.: Ívsz. 29.076. (Tulajdoni Lap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom