F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete
szorosító helyiség, a festészeti műterem és a retus-terem került. Ezek mögött kaptak helyet a laboratóriumi és a másoló helyiségek. Ezzel a tervváltoztatással átjárható módon, de teljesen különválasztották a fényképek előállításának és sokszorosításának munkafázisaihoz szükséges belső tereket. A középen elhelyezett festészeti terem fényigényére tekintettel, ennek tetőrészét ferde üvegfedéssel tervezték. A padlásszint hátsó traktusát korabeli elnevezéssel Házi Padlás-uak hagyták meg (1-2. ábra). Az épület 20. századi története Mai Manó halála után a Nagymező utcai ház apai részét fia, Mai Arthur mérnök örökölte 1918. április 12-én, majd anyja halála után, 1927. június 21-én az ő része is a tulajdonába került. 43 Az I. világháború után Weisz Hugó fényképész 44 bérelte az épületet, hasonlóan nívós, Arad legszebb pontján épített kétemeletes műteremházát odahagyva. Arról, hogy Weisz illetve Mai Manó örökösei végeztek-e belső átalakítást az épületben, nincs tudomásunk. Lévén azonban Weisz maga is fényképész, az elődje által nagy gonddal tervezett műtermi helyiségeket megtartotta, sőt mindvégig átalakítás nélkül használta. 45 A fényképészeti üzlet így, változatlan jogviszonyok között 1931. szeptember 9-ig működött Weisz Hugó vezetésével. 46 1931-ben az Egyesült Államokból az előző esztendőben hazatért Rozsnyai Sándor és felesége, Senger Mária énekesnő vásárolta meg az ingatlant. 47 A komolyzenében és a könnyű műfajban is kiváló Rozsnyai, világszínvonalon berendezett éjszakai mulatót alakított ki az udvar beépítésével valamint az üzlethelyiségek felhasználásával. A ház bejárata fölé, kerek előtetőn forgó, neonbetűkből összeállított: „ARIZONA" felirat került, melynek betűi mögött életnagyságú, aranyozott táncospár szobra keringőzött. A korabeli belsőépítészeti és gépészeti technika legmodernebb vívmányait felvonultató színpad kialakítása és a nézőtér is itt, az udvaron kapott helyet. Az Arizóna bejárata a félemeleti galéria alatt vezetett a belépő térbe, amely három irányban: egyrészt a nézőtérre, másrészt a folyosó két oldalán (az egykori üzlethelyiségekben kialakított) mulatóba vezette a forgalmat. A galériaszintről ajtók nyíltak az itt elhelyezett három páholy és a mulató légterébe nyíló keskeny galéria felé. 1935. október 15-én hagyták jóvá a Storhmayer testvérek 48 tervét a pince részleges átalakítására. Eredetileg itt helyezték el a mulatót kiszolgáló részlegeket valamint a személyzeti öltözőket. 1936-ban Rozsnyai újabb megbízására a folyosó átellenes oldalának új átalakításával bővítették a mulatót oly módon, hogy egy közbenső födém beépítésével a félemeleten ruhatárat rendeztek be. 49 Rozsnyaiék ezen kívül az épület alaprajzi elrendezésén egészen 1940-ig nem változtattak. 50 Ekkor Rozsnyai Sándorné megrendelésére végezték az első átalakításokat az épület emeleti részein. A lakásba vezető előszoba falának elbontásával azt, a mellette fekvő irodahelyiséggel együtt, változatlan funkció mellett nagyteremmé alakították át. Vele együtt az emeleti fényképészeti műterem is ekkor szenvedte el első átépítését. Napfény megvilágítású üvegtetőzetét elbontották, és helyére annak szegecselt vasszerke-