F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete
Cs. Plank Ibolya - Csengéi Péter MAI MANÓ FÉNYKÉPÉSZETI MŰTEREM-, ÉS BÉRHÁZÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Budapest, VI. Nagymező u. 20. 1 Pest városának múlt századvégi fejlődése hamarosan az európai nagyvárosok sorába emelte a fővárost. Ennek szükségszerű velejárója volt a nagyvárosi életmód kiszolgálását célzó üzletek, kávéházak, szállodák és éttermek valamint az egyre szaporodó többemeletes bérházak kiépülése. Ebben a korszakban kezdte meg diadalútját a 19. század egyik legizgalmasabb és legjelentősebb találmánya, a világot valósághűen rögzítő fényképezés, melynek termékei maradandó nyomot hagytak a polgári tömegkultúra, a művészet és a tudomány számos területén. Kezdetben szerény bérleményekben készültek e század legelső fotográfiái, később egyre elegánsabb műtermek vették át azok szerepét. Fényirdák a 19. században Louis Jacques Mandé Daguerre (1787-1851) által felfedezett, majd 1839. augusztus 15-én, a Francia Tudományos Akadémián nyilvánosság elé tárt dagerrotípiai eljárást 2 a pesti sajtó és közönsége - Európa nagyvárosaihoz hasonlóan - nagy érdeklődéssel kísérte. 3 Aki csak tehette, megörökíttette saját magát vagy szeretteit a dagerrotípisták fényképező masinájának segítségével. A hosszú procedúra után elkészült, ezüstösen csillogó arcképeket, ékszerként installálva, díszes bársonnyal bélelt bőr dobozkában őrizték büszke tulajdonosaik. A személyfelvételek alkalmával, a fényképészeti műveletek helyszínei szinte kizárólag a fotográfiai atelier-k voltak, melyek homlokzatát, portálját, és tereit neves építészek és építőmesterek - Anton Diescher, Pán József, Gerster Károly, Dötzer Ferenc, Czigler Győző, Mann József és mások - igyekeztek a használóik igényeihez, és a város építészeti stílusához igazítani. Műtermen általában művészi alkotó munka folytatására szolgáló, fekvésénél, méreteinél, világításánál fogva erre alkalmas helyiséget értünk. A műtermet befogadó épület és telek pozíciói többféle beépítési lehetőséget kínáltak. Ily módon állhatott önállóan, vagy toldaléképületként egy udvaron, 4 létrejöhetett a már meglévő bérház szabad emeleti tetőtereinek beépítésével, illetve emeletráépítéssel. 5