F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Interjú Thomas Kellmannal, az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Intézet területi felügyelőjével (Készítette F. Mentényi Klára)

Mikor és milyen mértékig kapcsolódik be a konzervátor a műemlékhelyreállítás fo­lyamatába? - A helyreállítások - értve ezen a rekonstrukciót vagy az újraalkotást, mint egy átfogó intézkedéssorozat részterülete válhatnak a műemlékvédelmi tevékeny­sége tárgyává. Mindig másodlagos jelentőségűek maradnak. A cél a meglévő szubsztancia megtartása és ápolása. A gyakorlatban a körzeti konzervátor tevékenységében egy, a műemléki szem­pontoknak megfelelő, azaz a szubsztanciát védő-biztosító épületfenntartásban való részvétel sajnos csak alárendelt szerepet játszik. A körzeti konzervátor saját kezde­ményezésére rendszerint csak akkor kapcsolódik be ebbe a munkába, ha az alsó fokú műemlékvédelmi hatóság durván megsérti az Alsó-szászországi Műemlékvé­delmi Törvényt. Sokkal inkább bevonják, ha arról van szó, hogy állagmegóvási in­tézkedések, funkcióváltás vagy más jellegű, egy műemléképületen vagy környeze­tében végrehajtandó változtatás műemléki jogszabályoknak megfelelő engedélyezé­se iránti kérelmeket kell lezáró jelleggel, szakmailag véleményezni. A két műemlé­ki hatóság együttes egyetértő hozzájárulása vagy elutasítása nélkül nem lehet egy, a műemléki jogszabályoknak megfelelő engedélyt kiadni vagy megtagadni. A kör­zeti konzervátor felelőssége csupán a tisztán szakmai ügyvitel és az intézkedés nyomonkövetése, ám nem feladata annak jogi és felügyeleti keresztülvitele. Az il­letékes építtető által a műemléki szabályozásnak megfelelő engedély megvalósítá­sával, kivitelezésével megbízott építésznek vagy/és iparosoknak a döntési folyamat­ban kizárólag tanácsadó szerepük lehet. A tulajdonosokkal, az építtetőkkel szemben - a meggyőzésen túl - milyen hatósági eszközök vannak a kezében? - Mivel az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Törvény végrehajtásáért az alsó fokú műemlékvédelmi hatóságok felelősek, az ő joguk az is, hogy a törvény meg­szegése esetén az abban kilátásba helyezett büntetést kiróják. Az építésfelügyeleti hatósággal együttműködve a műemlékeken engedély nélkül végzett építészeti be­avatkozásokat le lehet állítani, visszaépítést lehet kezdeményezni, bírságot lehet ki­szabni és feljelentést lehet tenni. Ha ezt az eszközrendszert a mindenkori alsó fo­kú műemlékvédelmi hatóság - amint ez a gyakorlatban nem ritkán előfordul - gon­datlanságból durván figyelmen kívül hagyja, az illetékes körzeti konzervátor külö­nösen súlyos egyedi esetekben bevonja a felsőfokú műemlékvédelmi hatóságot, mint szakmai felügyeletet. Bizonyára az Ön területén sem ismeretlenek a pénzügyi gondok. Ki dönt arról, hogy melyik épület szorul sürgős anyagi támogatásra? - A műemlékeken végzendő olyan építészeti beavatkozások kiválasztásakor, amelynek tartományi pénzeszközökkel való támogatása indokoltnak tűnik, megfe­lelő költségvetési helyzet és feltételek mellett a körzeti konzervátornak a hozzájá­rulás 50 000 DM-t meg nem haladó mértékéig lényegi beleszólási és rendelkezési joga van. Milyen anyagi források állnak rendelkezésre egy épület állagmegóvása vagy felújí­tása esetén?

Next

/
Oldalképek
Tartalom