F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
KITEKINTÉS - Németh Györgyi: Az ipari örökség megőrzésének tapasztalatai a fejlett országokban
umként hasznosították, nagyobb részük pedig egyéb kulturális vagy gazdasági funkciót kapott. Kiállítóhely, színház, koncertterem, konferenciaközpont, szálloda, üzlet, műhely, műterem, iroda s nem utolsósorban lakás került a falaik közé. 18 Nemcsak egyes épületeket, hanem pusztulásra ítélt területeket is sikerült így revitalizálni. Átgondolt tervezéssel régi városközpontokat tehermentesítettek, mert a valamikori ipari negyed épületeiből kialakították az újat. Az újrahasznosítás hozzájárult a gazdasági nehézségek megoldásához is, mivel új munkaalkalmakat teremtett. (Volt ahol állami támogatásban részesítették azokat az önkormányzati vagy magánkezdeményezéseket, amelyek ipari épületek újrahasznosításához környékbeli munkanélkülieket alkalmaztak.) 19 Az ipari örökség megőrzésének azonban az a kulcskérdése, mennyire sikerül a társadalom minden tagjában tudatosítani az ipari emlékek által hordozott értékeket s biztosítani megbecsülésüket. Az ismeretek terjesztésében és a meggyőzésben a tömegtájékoztatási eszközök játsszák a legfontosabb szerepet. Különösen a publikációk mutatnak nagy változatosságot az egyszerű újságcikkektől a nyomtatott leltárokon át a tudományos feldolgozásokig. 20 Hasonló szerepet töltenek be az ipari örökség egyes - földrajzi vagy szakmai - területeiről rendezett kiállítások, konferenciák is. (Az utazási irodák ugyan haszon reményében kínálják a különféle ipari emlékek meglátogatására szervezett programjaikat, de ezek eredményeképpen vált sok ember kedvelt időtöltésévé az ún. ipari turizmus.) Jelentőségének megfelelő helyre azonban csak úgy kerülhet az ipari örökség, ha az oktatáson keresztül épül be minden egyes ember értékrendjébe, mely kialakítja az emlékek megőrzéséhez szükséges emberi magatartásformát is. Optimális esetben már az alsó fokú oktatás tantervében szerepel az ipari örökség megőrzése. A szakemberek képzését pedig a posztgraduális oktatás keretei között látják el, melynek mintapéldája Ironbridge-ben a múzeum és a birminghami egyetem közös vállalkozásában létrehozott intézet. Képzési programja sokrétű, a régészet' technikák, a történeti kutatás, a múzeumelmélet és a múzeumi gyakorlat valamint az épületmegőrzés területeit öleli fel. Az ipari örökség védelme lényegében összetett tevékenység, a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődés emlékeinek feltárását, megőrzését, kutatását és bemutatását jelenti, melynek révén biztosítja a jelenlegi civilizáció alapját képező ipar történetére vonatkozó forrásanyag fennmaradását. 2 Tárgyi emlékei olyan történelmi folyamatokat és jelenségeket is megvilágítanak, amelyekről semmilyen más forrás nem ad információt. Minderre azért van szükség, hogy jobban megérthessük a jelent s befolyásolhassuk a jövőt. 22 Számos új múzeum és megőrzött épület bizonyítja az ipari örökség megőrzéséért végzett munka eredményességét a fejlett országokban. Hasonlóképpen fontos eredmény azonban az a körültekintően kidolgozott és kiválóan működő felmérési rendszer, amelyet a HAER (Historie American Engineering Record) alkalmaz az Egyesült Államokban Eric DeLony vezetésével, 23 a tárgykör alapismereteit a legkimagaslóbb szakemberek - köztük a magyar Kubinszky Mihály - közreműködésével összefoglaló Blackwell Encyclopedia of Industrial Archeology az angol Barrie Trinder szerkesztésében 24 valamint az a nemzetközi központ, amelyet a közelmúlt-
