F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Németh Györgyi: Az ipari örökség megőrzésének tapasztalatai a fejlett országokban

Ma az általános felfogás szerint a megőrzendő ipari örökség időhatárai az indusztrializáció kezdetétől a közelmúltig terjednek. Ez azonban különböző időpontokat jelent, hiszen az indusztrializáció kezdete régiónként és iparáganként eltérő volt. Számos országban az ipari örökségbe sorolnak mindenfajta ipari tevékenységgel kapcsolatos emléket a kézművesipartól a gépi termelésig. 0 Az iparrégészet alapvetően terepmunka, melynek lényege az ipari emlékek céltudatos és teljes feltárása. Minden későbbi tevékenység kiindulópontja a nyilvántartás vagy leltár, amelyet készíthetnek szakemberek, de önkéntesek is saját kezdeményezésre vagy megbízásból. Az ipari emlékek felkutatásáért és megóvásáért nem a tudósok tették meg az első lépéseket - akárcsak a régészet esetében egy évszázaddal korábban -, hanem a lelkes amatőrök. Közreműködésük továbbra is nélkülözhetetlen ebben a munkában. A nyilvántartásba vételt a részletes felmérés és dokumentálás követi, hogy megfelelő adatbázist hozzanak létre annak eldöntéséhez, mit érdemes megőrizni. A ter4. Brüsszel, a „Tourn und Taxis" közraktár (1907) használaton kívül helyezett épülete. Fotó: Németh Györgyi