F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

SZEMLE - Hugo Brandenburg-Sebastian Storz: A római S. Stefano Rotondo ókeresztény templom régészeti és épületkutatása. Munkaközi beszámoló I-II. (Vukov Konstantin)

2. Róma, S. Stefano Rotondo. A templom látképe délről. Hugo Brandenburg - Sebastian Storz: Die Frühchriestliche Kirche S. Stefano Rotondo in Rom. Ärcheologische Bauuntersuchung. Ein Zwischenbericht (I.) Das Münster, 1993/4. 277. 1. kép. Reprodukció: Flack Róbert időben a régészeti felügyelőség ásatást végeztetett a templom közepén, és feltárták egy Severus-korabeli, nagyméretű kaszárnya részletét. A császárkori építmény folytatása a templomtól keletre, az angolkisasszonyok kórháza építése során 1905-ben már ismert volt. Carlo Ceschi műemléki felügyelő (elhunyta miatt A. M. Collini segédletével) 1982-ben megjelent műve és az 1977-ben kiadott Corpus Basiiicarum Christianarum Romae (szerk: R. Kreutheimer) közlik a S. Stefano Rotondo eredeti építészeti megjelenésének rekonstrukcióit. A templom jelenlegi kupoladobos közepét körülvevő gyűrűjét kifelé (ma elfalazott) árkádok nyitják meg. A külső gyűrűt kereszt alakban négy sugár irányú tér szakítja meg. Az említett olasz kutatók szerint a sugár irányú térbővületek között átriumok voltak, s az árkádívek erre nyílottak volna. A rekonstrukció ilyen interpretálása a münsteri egyetem kutatói, Brandenburg és Storz épületkutatásai és ásatásai szerint hibás (6. ábra). Érdekes, hogy a múlt század tudósai közül d'Agincourt és Hübsch már észlelték az árkádos falvonulatban a radiális keresztszárnyak közötti agyagcsöves boltozatindítás maradványát, (7. ábra) amely e térrészek, az ún. diagonálszektorok egykori lefedésére utal. Pedig Ceschi feltárta az átriumnak tartott diagonális térrészben a mai magyar kápolna padozata alatt a már nem álló húrirányú (avagy hosszanti) osztófal alapjait. Ezeket a maradványokat nem tudták értelmezni. Érdekes az is, hogy 1931-ben és 1941-ben