F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

JEGYZETEK 1. Csátiki Dezső: Magyarország vármegyéi és városai. Somogyvármegye. Budapest, 1908. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Somogyvármegye. Reprint. Budapest, 1985. 579. E művek ismertetik a középkori birtokviszonyokat, adományozásokat. 2. Mon. Episc. Vesp. III. 246. Békefy Rémig: A Balaton környékén egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 105., 226. Pfeiffer Miklós: A domonkos rend magyar zárdáinak vázlatos története. Kassa, 1917. 106-107. 3. Horváth Alice: Mesztegnyő templom és kolostor. Tájak Korok Múzeumok 454. Budapest, 1993. 4. 4. Mesztegnyő a 16. századtól több olasz, angol, francia térképen megjelenik, többnyire Lazius térképét vették alapul, és a települést Mestegnew, Meztegnew, Martzegnew névvel jelölték. Némelyik stilizált tornyos épületet is ábrázol. 5. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye műemlékei (kézirat a veszprémi Püspöki Levéltárban). 6. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégebbi egyházlátogatásai (1554-1750). Veszprém, 1947. 7. Csánki. i. m. 1909., Nagy Iván: Magyarország nemes családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1863. X. 50. 8. Csánki i. m. 1909. 481. 9. Ennek ellent mond Koller József plébános 1850 körül írt „.. Emlékirat a Mesztegnyei plébániáiul ..." dmű kézirata, amely a plébánia iratai közt maradt fenn. Ő az uradalmi levéltár alapján úgy tudja, hogy 1728-ban már a Hunyadyak Mesztegnyő birtokosai. 10. Nagy i. m. V. 192-199. 11. Koller i. m. 3., Gentlion István: Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1959. 160. 12. 12. Maróczky Erzsébet: A lábodi temetőkápolna. Műemlékvédelem 1979/4. 318-324. 13. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München, 1987. 1089. 14. Blazsovüs: Brevis história. 181-183. (Itt közli az alapítólevél szövegét.) 15. Horváth i. m. 8. 16. P. Takács bice - Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében. 189. (kézirat a Zala megyei Levéltárban). 17. Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta ord. Frandscanorum corceruantia 1732-1834. fasc. IV. 751. 18. Veszprémi Püspöki Levéltár, Protocolla epLscopali III. 126-129., 275-279., Letithy István: Nova Plantatio Eucharistica. Pozsony, 1947., Koller i. m. 2. 19. Veszprémi Püspöki levéltár, Protocollum mixtum (1745-62). 144-145. (Az okirat szövegének másolata.) 20. Kotier i. m. 6. 21. Koller i. m. 3-4. 22. Magyar Országos levéltár, helytartótanácsi iratok: Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Klöster. C 103. F. 16. (A 2760) 23. Térképmásolat a Hadtörténeti Intézetben. A felvétel 1784-ben készült. Mesztegnyő a VII/22-es szelvényen található. 24. Hermann Egyed: Kurbély György veszprémi püspöksége (1755-1821). Veszprém, 1947. 115-118. 25. A mesztegnyői plébánia újabban összeállított História Domusa alapján. 26. Dorffmaister István tevékenységéről lásd Éber László: A szigetvári plébániatemplom kupolafestményei. Magyarország Művészeti Emlékei, 3. (1913) 193-220., Mihályi Ernő: Dorfmeister és a barokk képírás Sopronban. Sopron, 1916.; Fábián Mária: Dorffmaister István művészi munkássága a szombathelyi egyházmegyében. Szombathely, 1936.; Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 103-114.; Galavics Géza: Az arcképfestő Dorffmaister István. Folia Archaeologica, 17. (1965) 225-236.; Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. Budapest, 1971.; Boros Líszló: Dorffmaister Baranyában. Művészettörténeti Értesítő, 22. (1974) 269-284.; Boros László: Dorffmaister Somogyban. Somogy Megye Múltjából, 5. (1974 ) 61-83.; Galavics Géza: Válsághelyzetek és képzőművészeri válaszok a 17-18. századi Magyarországon. Sub Minerváé Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. 51-55.; Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. (Kiállítási katalógus), Budapesti Történeti Múzeum. Szerk. Basics Beatrix. Budapest, 1993. 176-180.