F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

1. Mesztegnyő, volt ferences templom. Keleti homlokzat a rendházzal. 1993. Fotó: Lángi József Padányi Bíró Márton püspök megbízásából 1747. január 15-én Lenthy István veszprémi kanonok iktatta birtokába a marianusokat a kegyúri családtól adományként kapott, romosán álló hajdani monostorba. A középkori templomot Nepomuki Szent János tiszteletére megáldotta, majd az atyák egészen az új templom felépültéig használták is

18 ezt az egyszerű berendezésű, szalmával fedett, régi templomot, amelyet az 1748-as Canonica Visitatio írt le. A barokk templom alapkövét Padányi Bíró Márton püspök 1750. június 29-én rakta le. Abban vértanúk ereklyéit helyezték el, többek között Szent Gaudentiusét, Szent Donátét és Szent Adeodétusét.

19 Az építkezés a kegyúr halála ellenére is hatalmas lendülettel folyt. Kiskorú fia - Hunyady Nepomuki János - helyett Jezerniczky István gondnok szervezte a munkálatokat. „... Első, s az építkezésben foglalatoskodó szerzetes atyák név szerint T. Bitter Eduárd és Rajcsics Sebestyén, kinek nyugtatványai az uradalmi levéltárban az építkezéshez felvett pénzekről tartatnak..."

20 A munkálatok támogatására gróf Grassalkovich Antal 1000 forintot adományozott. Az építkezés gyorsaságát mutatja, hogy még az 1750-es évben Szabkovics János marcali plébános, címzetes kanonok felszentelte a templomot.

21 Arra nincs adatunk, hogy milyen kiépítettségi fokot érhetett el a templom ekkor, de azt tudjuk, hogy az épületeken még 1756-ban is dolgoztak.