F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

TANULMÁNY - Keresztessy Csaba: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának építéstörténete

meg, melynek elnöke Freund Dezső építészmérnök, tagjai Mann Mihály, Gergely Jenő és Bálint Károly voltak. Az építkezéssel kapcsolatos minden kérdésben ez a bizottság volt jogosult intézkedni.

57 Az újjáépítéssel összefüggő helyreállítási munkákat szeptember 15-én rendelte meg a Nagypáholy Fónagy Bélától.

58 Az építkezéssel párhuzamosan folytatódott a vita az épület kiürítéséről a Nemzeti Parasztpárttal is. Ennek érdekében a Nagypáholy még a páholyház műemlékké nyilváníttatását is megkísérelte. 1946. október l-jén Supka Géza nagymester

59 tájékoztatta az építési bizottságot a Műemlékek Országos Bizottságánál történt eljárásról, s beszámolt annak szeptember 25-én, Gerevich Tibor és Lux Kálmán személyében történt helyszíni szemléjéről. Supka kijelentette: „Az ügy egyébként a legjobb úton halad, a bizottság műemléknek fogja nyilvánítani a székházat. Lux jelenleg felméréseket eszközöl, hogy a megfelelő jelentést megtehesse. Egyébként úgy látszik, hogy az egész akcióra nem lesz szükség, mert a Parasztpárt békésen is hajlandó lesz a Páholyházat elhagyni."

60 Ez utóbbira, jogerős bírósági döntést követően/1947 elején sor is került. A helyreállítást végigkísérte a folyamatos pénzzavar annak ellenére, hogy a már korábban említetteken túl - Kővágó József, Budapest főpolgármestere, aki a Corvin páholy tagjaként maga is szabadkőműves volt, a főváros nevében 30 000 forintot, a törmelék ingyenes elszállítását, valamint a majdan elkészülő páholyház díszítésére ingyen dísznövényeket,

61 az Eötvös páholy hat hónapon keresztül havi 2 000 forintot, a Sas páholy főmestere ugyanezen időtartamra havi 1 000 forintot, míg a Balassa páholy főmestere, szintén fél évre, havi 1 000 forintot ajánlottak fel.

62 Mindezek ellenére 1947. szeptember 14-én Baló Rudolf helyettes nagymester kénytelen volt bejelenteni, hogy pénz hiányában az építkezést le kell állítani.

63 Hogy erre végül is nem került sor az elsősorban annak köszönhető, hogy októberben a Gazdasági Főtanács 104 000 forint kölcsönt szavazott meg a Nagypáholy részére, 60 hónap időtartamra.

64 1946 augusztusa és 1948 márciusa között az építkezés és az épület berendezése 862 000 forintot emésztett fel, melyből 176 000 forint volt a páholyok saját gyűjtése, a többit kül- és belföldi adományok, valamint kölcsönök fedezték.

65 A munka a pénzügyi zavarok ellenére szépen haladt, 1946 decemberében Gerő Andor már a tető elkészültéről, valamint a külső tatarozás befejezéséről számolhatott be.

66 1947-ben komolyabb átalakításokra került sor, melyek során a helyiségek egy részének funkciója megváltozott és - többek között - áthelyezésre került a „nagyszentély,, eredeti ajtaja is.

67 Az egyik legnagyobb gondot a folyamatosan emelkedő talajvíz jelentette, mely ellen - tüneti kezelésként - a pince törmelékkel való feltöltését (36 cm magasságban) választották.

68 1948. március 15-én ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az 1. emeleti műhelyt,

69 s a következő év januárjában már négy műhely, az adminisztrációs és étkező helyiségek, valamint a könyvtár elkészültéről számolt be Supka Géza.

70 1949. június 12-én a Nagypáholy vezetősége egy negyven évvel korábbi, de végre nem hajtott szövetségtanácsi határozat megvalósításáról intézkedett. E szerint a nagyte-