F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

3. A kolostor újkori történetére nézve alapvető forrás: História Domus venerabilis conventus Siklosiensis, Soklyós, olim „Serena" urbs romána. Ord. Min. Familae Unionis Leonianae. - Antea Obs. Provinciáé S. Ladislai r. h. ab anno autem MCM Provindae e conventibus quatuor provinciarum videlicet: S. Mariae, S. Ladislai, SS. Salvatoris et Capistranae sub patrodnio S. Ioannis a Capistrano nœlirnitatae adfiliati. Kézirat a siklósi r.k. plébánián. A bevezetés kelte: 1916, folyamatosan vezetve 1933-ig. A korábbi szakaszokra vonatkozóan felhasznált forrása: História oppidi Siklós, seu Actus Siklosienses. Scripsit P. Innocentius Czerpan anno 1778. (a kézirat használatáért Dr. Keresztes Pál plébános úrnak tartozom köszönettel); Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára IV. Pest, 1851. 27.; Urbaria et conscriptiones 5. (A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai XV.) Budapest, 1979. 116 (1725. évi adat). Az 1183-ban már fennállt, Szentháromságról nevezett bencés, majd a ciszterdeknek átadott kolostor helyét Györffy György azonosított: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1987. [3] 391-392. 4. A befalazott középső szentélyablak mérműve, valamint a nyolcból négy konzol rajza szerepel egy 1926-ban készült rajzon, ugyanekkor a templom alaprajzi felmérésén a körítőfalak és a sekrestye 15. századi, a hajó északi oldalkápolnájának és a toronynak pedig 18. századi voltát jelölte a rajzoló: OMvH Tervtár, 6376-6378. számú rajzok. 5. G. Sándor Mária: Siklós - Ferences kolostor. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 30. Budapest, 1977. 67.; Uő: Siklós - Ferences kolostor és templom. Uo. No. 31. Budapest, 1978. 117-118.; L/ő: Siklós - Ferences kolostor. Uo. No. 32. Budapest, 1979. 133-134.; Uő: Siklós - (volt Ferences templom) rk. plébániatemplom. Uo. No. 38. Budapest, 1985. 116.; Uő: Siklós - rk. Plébánia (volt Ferences)-templom. Uo. No. 41. Budapest, 1988. 99-100.; Uő: Siklós - rk. plébánia (volt Ferences) templom. Uo. No. 42. Budapest, 1991. 88.; Gerőné Sándor Mária - Koppány Tibor - Mendele Ferenc: Siklós, Vajda János tér. Volt Ferences kolostor és templom. Magyar Műemlékvédelem IX. Budapest, 1984. 487. 6. Prior de Sykleus, prior de ordine superpeliciatorum de Soglos, prior de Suclos: Monumenta vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia 1/1. Budapest, 1885. 266, 276, 310.; Györffy i. m. 378, 379.; a középkorban a kolostor szerzetesei nem láttak el plébániai funkdókat, a tizedjegyzékekben külön szerepel a település plébánosa (sacerdos) - Györffy i. h.; ezzel szemben a ferencesek temploma már plébániatemplom is volt egyben. 7. 1343. november 11-én például Siklósi Miklós fia Péter és három fia tettek adományt a kolostornak (claustrum ecclesie sancte Anne fratrum suprapeliciatorum): OL Dl. 100013. (Batthyány lt.) - OMvH, topográfiai cédula-anyag. 8. A falképek teljes feltárását, a falfelületek megtisztítását és az építészettörténeti vizsgálatokat megelőzően a mai boltozat homlokívei és az oldalfalak között lévő, néhol jelentős szélességű elválásokat a templom és a boltozat komoly statikai problémáinak jelenként fogták fel a közreműködők. A padlástérbe emiatt tervezett koszorú rendszer azonban szükségtelennek bizonyult, amikor kiderült, hogy az elválások a különböző építési korszakok kapcsolódási helyét jelzik; a restaurálás során megfelelően tömített rések helyén azóta sem tapasztalható semmilyen, az épületrészek eltérő mozgására és így statikai problémákra utaló repedés. (Más a helyzet a három keleti szentélyablak záradéka fölötti repedésekkel, ezek valóban statikai problémát jeleztek; az épület külső helyreállítása során a padlástérben az ablakok fölötti falszakaszokban elhelyezett egy-egy vasbeton gerenda segítségével azonban ezeket a falakat is szinte teljesen sikerült stabilizálni. Az építészeti helyreállítás munkálatai Komjáthyné Kremnicsán Ilona tervei szerint készülnek.) 9. Az oldalfalak tégláinak méretei, hosszúság: 22,5, 23, 23,5, 24,5, 25,5, 26 cm, szélesség: 10,5, 11 cm, vastagság: 6,5, 7, 7,5. cm. Boltozat: szélesség: 13 cm, vastagság: 5 cm. 10. Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Allgemeine Urkundenreihe 1399. III. 12. - vö. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387-1499). Budapest, 1951. 5756. szám, személyére 1. még uo. 2591, 2790, 4089. szám. 11. Wehli Tünde összefoglalásában nyolc példáját sorolja fel a Mettercia-ábrázolásoknak: Magyarországi művészet i. m. 211, 12. Salamont többnyire idősebbnek tüntetik fel, fiatalkori képmása a Dáviddal szembeállított ábrázolásaira jellemző, amilyen a siklósi is, vö. a Képes Krónika címoldalának Salomon-képmásával kapcsolatban: Marosi Ernő: Kép és hasonmás, (kiadás alatt), 80. kézirat-oldal. 13. Salamon: vörös háttér előtt a figura két oldalán fehér betűkkel: Rex Salomon, négy sor illetve töredéke maradt meg (egy továbbira mindenképpen elegendő a hely): Az álló téglalapot formázó fel-