F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

TANULMÁNY - Keresztessy Csaba: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának építéstörténete

vagy kivitelezési hibák miatt - már négy évvel később jelentős mértékű átalakításra került sor (14-15. ábra). 1900 nyarán a „nagyszentély" födémszerkezetét teljesen el kellett bontani, mintegy 15-16 000 korona ráfordítással újjáépíteni és a falakat újrafesteni.

42 Pontosabb datálást festő-restaurátori vizsgálattól remélhetünk. Az I. világháború alatt a Nagypáholy hadikórházat működtetett a páholyházban, melyet az egyes páholyok tartottak fenn.

43 A háború után az addig dinamikusan fejlődő szabadkőmúveség (126 páholyban kb. 13 000 testvért tartottak nyilván

44

) a mindenkori hatalom támadásainak kereszttüzébe került. 1919. március 19-én Budapest Központi Lakáshivatala 10610/4/ 35816/1919. KLH. sz. rendeletében az egyik földszinti üzlethelyiség egy részét, valamint a Vörösmarty utcai, külön bejárattal bíró bérhelyiségeket jelölte ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. Választókerülete választási irodája számára.

45 Március 21. után a tanácskormány lefoglalta a Nagypáholy vagyonát és az épületet átadta egyes szakszervezetei részére.

46 1920. május 14-én a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) elfoglalta a páholyházat,

47 majd május 18-án Dömötör Mihály néppárti belügyminiszter formálisan is betiltotta a páholyéletet.

48 1923 szeptemberében Rakovszky István belügyminiszter (a hajdani nagymester fia!) utasította a telekkönyvi hatóságot, hogy az épületet az OTBA (Országos Tisztviselői Betegsegély Alap) nevére írja át. Ugyanakkor a MOVE is a házban maradt, sőt, 1926-ban előbb a népjóléti minisztertől tizenhat éves bérleti jogviszonyt kapott, majd a tulajdonjogot is megszerezte és az épületet a saját nevére íratta.

49 1945 februárjában még folyt Buda ostroma, amikor Mezei Rezső azzal a javaslattal kereste föl Gerő Andort, hogy az Ideiglenes Nemzeti Bizottságtól igényeljék vissza a páholyházat és a kormánytól szerezzék meg az engedélyt a működéshez. A Nemzeti Bizottság február 23-án vissza is adta az épületet a szabadkőműveseknek, és azt ajánlotta, hogy próbáljanak megállapodni az oda már korábban beköltözött Nemzeti Parasztpárttal.

50 A Nagypáholy helyzetét javította, hogy egy 1945 áprilisában kelt BM rendelet újra legálissá tette a páholyéletet,

51 majd egy december 15-i BM-IM közös rendelet a páholyház visszaadásának tényét is megerősítette.

52 A Nagypáholy még februárban mint tulajdonos kötött ideiglenes megállapodást a Nemzeti Parasztpárttal, mely egyrészt szabályozta az épület helyreállításának kérdését, másrészt elismerte a Parasztpárt igényét a 2. és 3. emeleti épületrészek használatára.

53 1946 folyamán viszont a nagypáholy - különböző indokokra hivatkozva - megpróbálta eltávolítani a páholyházból a bérlőket. Közben megkezdődött a páholyok újjászervezése, valamint a háború alatt súlyosan megsérült épület rendbehozatala is. „A ház II. és III. emelete teljesen le volt bombázva, az I. emeleten 10 helyiség és a földszinti üzlethelyiségek voltak nagyjából épek..." - írta, némi túlzással, az 1945-ös állapotot ismertetve Gerő Andor 1946 decemberében.

54 Az építkezés - a 320.245/946. III. számú építési engedély alapján 1946. szeptember 17-én indult meg

55 részben adományokból, részben amerikai segítséggel.

56 A tervezési és ellenőrzési feladatokat Pallós Arhtúr látta el. Az építkezés irányításával a Nagypáholy egy építési szakemberekből álló bizottságot bízott