F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - G. Horváth Erzsébet: Előzetes tájékoztatás a lakosdi falképek feltárásáról

Az északi falon feltárt ábrák (az elbontott diadalívtől nyugat felé haladva): a. két egymás felé forduló fiatal férfi (I. ábra). Egyiknek teljes alakja sejlik elő a későbbi vakolatrétegek alól. (Krisztus alakja is lehet ha a korai keresztény ábrázolásokat figyelembe vesszük.) b. az ablak alatti rész rétege majdnem teljesen elpusztult (II. ábra). c. a karzat melletti falon kb. 1 cm vastagságú fugák közti matériához hasonló vakolaton -, amely előttünk ismeretlen okból valamivel később készült - egy, az előzőekkel színvilágában megegyező ábrázolás van. Alakja jelenleg egyértelműen nem azonosítható, bár a szárny és a középmezőt átszelő lándzsanyél alapján akár Szent Mihály ábrázolásra is gondolhatnánk (III. ábra). A karzat alatti és melletti vakolat, valamint a teljes lábazat elpusztult. A déli falon feltárt ábrák (V, 1. ábra) (az elbontott diadalívtől nyugat felé haladva): a. Sebeit mutató, trónoló Krisztus alakja, mellette - vele magasságban megegyező - meghajló királyalak (IV. ábra), kinek kezében egy véres kos? (áldozati bárány?) van.

3 E hódoló mozdulat egy bölcső (jászol?) felé fordul, amelynek másik oldalán egy - szintén arra forduló - asszonyalak (Mária?) látható (VI. ábra). Az asszonyalak mögött csillag látszik. b. Az ezt követő ábrázolás egyelőre rejtve maradt. c. Legvégül, egy pikkelyes mintázatú („szedres"), vörösesbarna ló látható, hátán egy leomló hajú leányalakkal, valamint egy tegez körvonalai bontakoznak ki.

4 (Ez a felület már a karzat alá esik. Az ábrázolás többi része a karzat építésekor semmisülhetett meg.) Az analógiák alapján joggal gondolunk a Szent László-legenda kun

5 lovasára (VIII. ábra). Az I. számú réteg állapota, falhoz tapadása jónak mondható, de a c-vel jelölt festmény pigmentációja lemezesen válik. A vakolat tapadása a kötőanyag mállékonysága miatt rendkívül gyenge. Emiatt a felületen húzódó felső réteg, illetve a vakolat teljes mélységének megkötése szükséges. A II. rétegű vakolat kb. 0,5 cm vastag, amely egyenletes szemcseszerkezetű, de gyenge kapcsolású folyami homokkal készült. Az északi falon csupán vakolatszigetek maradtak meg. E szigeteken drapéria, épületarchitektúra illetve emberi testrészek ábrázolásait tártam fel. A déli falon az ablaktól nyugatra a megerősítésre váró vakolaton freskótechnikával festett két teljes figura vehető ki. Az ábrázolt alakok, attribútumaikból következtetve Péter és Pál apostolok lehetnek (VII. ábra). Rajzolatuk, festésmódjuk és nem utolsó sorban finom kidolgozásuk itáliai mesterek munkáit ismerő festőre vall.

6 A ruházat brokát-mintát utánzó patronált festés pl. Csarodán, Nagybélteken és Ófehértón látható, azonban a test ábrázolásának lágy körvonalai erősen eltérnek az ottani éles és kemény fekete kontúrozástól. A III. réteg a reformáció idejéből való. A porló vakolaton secco-technikával dolgoztak. A középső középkori ablakot keretelő architektonikus kifestés és a belleten lévő stilizált virágmotívum kidolgozása esetleges, gyakorlatlan festő munkája (IX., 2. ábra). A magam részéről a nagyszekeresi (X. ábra) és kisszekeresi ablakokat övező kifestéseket érzem korban és kidolgozásban közelinek (a Kisszekeresen talált dátum: 1595.). A csarodai (3. ábra) és ófehértói kifestések gyakorlottabb kézre vallanak.