F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
TANULMÁNY - Keresztessy Csaba: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának építéstörténete
A sötét kamra, ahová a keresőt felvétele előtt vezetik ablaktalan, komor, általában feketére festett helyiség, melynek falain rendszerint jelmondatokat találunk. 10 A sötét kamrában való tartózkodás a felvétel előtti „lelki sötétséget" szimbolizálja, melyet később a „szabadkőművesi világosság" vált fel. Ennek megfelelően bútorzata igen egyszerű, mindössze székből és asztalból áll, utóbbin koponya, egy darab kenyér, egy korsó víz, homokóra és írószerek kapnak helyet. A berendezést - lehetőség szerint - csontváz egészíti ki. 1890. február 27-én Berecz Antal tiszteletbeli és helyettes nagymester és Gelléri Mór főtitkár felhívást tettek közzé, melyben - a fővárosi páholyélet megélénkülésére hivatkozva - egy állandó páholyház felépítésére tettek javaslatot. Nem egészen két évvel később, 1892. január 10-én Rakovszky István nagymester fordult Budapest Főváros Tanácsához azzal a kéréssel, hogy a főváros ingyenesen engedjen át egy telket az építkezés céljaira. Indoklásában arra hivatkozott, hogy „... az általunk emelendő állandó épületet nemcsak a saját és a fővárosi páholyok tanácskozásai, irodai stb. helyiségeinek befogadására kontempláljuk, hanem czélba vettük azt is, hogy ez állandó épületben a közjótékonyság több fontos és fővárosunkban hézagpótló ágának nyissunk tért és biztos alapot. ..." A kérelem ez utóbbiak között népkönyvtár és mintakonyha létesítését, valamint a szegény iskolás gyerekek téli élelmezését említi. Fentiekre hivatkozva kéri tehát „ ... a Sólyom-utczában, a hírlapírók nyugdíjintézete mellett levő keskeny teleknek kijelölését, ill. átengedését ... annál is inkább, mert ezen telek magánépület czéljaira keskenységénél fogva amúgy is nehezen értékesíthető, nekünk pedig a jelzett czélokra is minden tekintetben megfelelő és alkalmas telek gyanánt kínálkoznék. ..." u A cél elérés érdekében a Nagypáholy január 14-én a Keletben felhívást tett közzé, melyben arra kéri a városi képviselő testvéreket, „lobbyzzanak" a Köztörvényhatósági Bizottságban a telek átengedése érdekében. 12 A kérelmet a Pénzügyi Bizottság telekadó albizottsága február 17-én tárgyalta és indokoltnak találta azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a Nagypáholy által vállalt feltételek nem teljesülnek, a telek vagyonleltári értéke (51 000 forint) részére megfizetendő lesz. 13 A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság február 12-i ülésén 17:11 arányban szintén támogatta az előterjesztést, 14 azonban a Főváros Tanácsa március 9-én a teleknek már csak kedvezményes áron való átengedésére mutatott hajlandóságot arra hivatkozva, hogy a főváros „... közhasznú intézeteket már tetemesen segit. ..." 1S Márciusban megkezdődött a gyűjtés az építkezés anyagi fedezetének előteremtése érdekében 16 (2. ábra), mely a következő évben is folytatódott. 17 Közben változott a megépítés helye is, 1893. május l-jén a nagymester bejelentette, hogy a nagybizottság megvette a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán lévő 288 négyszögöles telket, 110 Ft/nöl áron (4. ábra). 18 Az építkezés tervezett kezdete ekkor 1894 nyara, befejezése 1895 volt. 19 1893 októberében jelent meg a tervpályázat a Keletben, mely többek között kikötötte, hogy az egész épületet villamos világítással és központi fűtéssel kell megtervezni. A pályázat leadási határideje ekkor 1894. január 28. 20 A páholyházépítő végrehajtó bizottság részletes kimutatásban írta elő a tervezendő helyiségek számát, méretét és funkcióját (3. ábra). A csekély számú jelentkező miatt a határidőt többször is módosították 21 (5. ábra).
