F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: „Közép-európai barokk kezdeményezés"
a fatányér ellentétpárjaival. A rendezés és installáció modernkedő elemei - így a kék neonnal beragyogtatott vagy teljes sötétségbe burkolt freskók - több helyiségben megfosztották a látogatókat attól az élménytől, amit az épület gazdag barokk díszítése nyújtott. Aligha jelenthet mentséget, hogy a vár sok termében így is „maradt" elegendő, rendesebben megvilágított mennyezetdísz, amely együttes - az észak-itáliai Carpoforo Tencala 1670-ben készült munkája - egyébként a közép-európai és ezen belül a stájer barokk falképfestészet egyik főműveként értékelhető. Félrevezető és ízléstelen volt a törpéket ábrázoló, igényes, barokk kerti szobrokkal párhuzamba állított, 20. századi kerti törpék számtalan gusztustalan figurája az egyik terem párkányán. Kérdéses, hogy a barokk festmények közé „bevágott" Supermanjelenet igazán jól példázta-e éppen ott a barokk vertikális világrendjének máig tartó hatását, amint azt mellette a felirat sugallta. Nem biztos, hogy mondott valami érdemlegeset a látogatónak az eredeti barokk tárgyakat is felvonultató, utolsó előtti teremben kitett, féltucatnyi historizáló, neobarokk bútor, festmény és ékszer, valamint egy feminista folyóirat mellékleteként megjelent képeslap a grazi háttér elé rajzolt „szuper asszony" alakjával, amelyet a férfias hősöknek a barokk irodalom által terjesztett hierarchikus világrendje ironikus megjelenítésének példájául szántak. A blickfangosnak szánt ötletek valójában hiteltelenné tettek egy stílusirányt, a neobarokkot, és paródiává változtatták a kiállítás végét. Az alsó-ausztriai Schloßhof 18. századi, barokk kastélyában Tolldísz és császári korona címmel, A barokk Amerika-kép a Habsburg birodalom országaiban alcímmel rendezett kiállítás témája Amerika felfedezésének 500. évfordulójához is kapcsolódott az eleven illusztrációként szolgáló helyszínen. Az egzotikum iránti érdeklődés és a földrajzi tudományos kutatás időben egymással párhuzamosan haladó folyamatát elsősorban a császári udvar és a közvetlen környezetéhez tartozó arisztokrácia, valamint a maga sajátos, térítő módján a katolikus egyház támogatta; kezdetben még a később általánosan elterjedt, a kiállításon egyébként korabeli metszeteken be is mutatott, amerikai eredetű termények - dohány, kakaó, paprika stb. - is arisztokratikus ínyencségnek számított. A kastély „kávézó termében" a kandalló fölötti stukkódomboímű csokoládét ivó indián nőt ábrázol, itt a kastély egykori tulajdonosának, a törökverő hadvezér Savoyai Jenőnek példáján - metszetekkel, korabeli ábrázolásokkal - mutatták be a trópusi, egzotikus, tekintélyes részben amerikai eredetű állatok és növények 18. századi gyűjtésének hagyományát. Máshol, egy trópusi növények között papagájokat, tigriseket ábrázoló tapéta környezetében a világtájak allegorikus ábrázolásai és a trópusi állatok, növények - orrszarvúak, kókuszdió - művészi tárgyakhoz felhasznált motívumai alkottak a háttérrel összefüggő tematikai egységet. Rubens Négy világrész allegóriája című képét, az osztrák barokk vezető mestereinek festményeit, az 1774-78 között Párizsban szőtt Les Nouvelles Indes című gobelinsorozatot, az augsburgi ötvösség több pompás alkotását, nagyszámú metszetet bemutató tárlat mindenképpen az egész kiállítássorozat legkülönösebb, ugyanakkor jól átgondolt, sikerült része volt. A hétköznapoktól az ünnepekig - Barokk Horvátországban című zágrábi kiállítás a társadalmi rétegződés és az egykori élet néhány fontos momentuma köré rendeződött: az alacsonyabb rangú nemesség, a dubrovniki (Ragusa) patríciusok, a főnemesség,
