F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Sonkoly Károly: Historizáló stílusú díszítőfestések feltárása a pécsi Vasváry-házban

Vasváry az 1880-90-es években Zelesny Károly pécsi fényképésszel sok felvételt készíttetett az újjáépített házról és enteriőrjeiről.

17 A jó minőségű fotókon látszik az emeleti szalon eredeti berendezése és mennyezetfestése is. Vasváry említett feljegyzései szerint a lakás kialakítására 1878-79-ben került sor (3.ábra). A belső dekorációt is ekkor készíthették, mert például a szalon (3.) ablakait díszítő, fából faragott, címeres párkányzatot tartó oszlopok egyikén a művész, Patry L. neve mellett bevésve az 1879-es évszám olvasható. A mennyezet kifestésé is erre az időszakra datálható, mert a középmező (4.ábra) szélén lévő pajzsokban még „GT" (Georg Traiber) monogramok olvashatók, s - mint említettük - a tulajdonos 1882-ben magyarosította nevét. Erre a periódusra tehető a lépcsőházi - csak kisebb károkat szenvedett - díszítőfestés is, a mennyezeten (2.ábra) enyves anyaggal, az oldalfalakon pedig olaj festékkel. Az emeleti szalon mennyezetén szintén enyves festékkel készült a dekoráció, amelynek figurális részletei is vannak (5.ábra). Ez szinte érintetlenül maradt ránk, s a színminták elkészítésénél kiderült, hogy csak kismértékű tisztítást igényel. Már a kutatás előtt is feltételeztük, hogy az újabb szobafestések a lakás más helyiségeiben is rejthetnek hasonló, korábbi rétegeket. Elsősorban a szalonnal (3.) szomszédos szobákra (két-két helyiség egybenyitva) gyanakodtunk. A feltárás beigazolta sejtéseinket. Az előszobát (1.) - ahol egyszerű stukkódíszek vannak a mennyezeten -, a konyhát (2.) és a mellékhelyiségeket (9/a. 9/b.) kivéve mindegyik helyiségben találtunk a mennyezeten díszítőfestést. Valamennyi a szóban forgó periódusban, érett historizáló stílusban, enyves festékkel készült. Állapotuk különböző, de még a legrosszabbnál is rekonstruálható volt a teljes mennyezet kifestésének struktúrája és a felhasznált ornamensek. Az oldalfalakon — az egyik szobát leszámítva - nem került elő ennek megfelelő korú festés réteg, helyette egy durvább meszelést találtunk. Ebből arra következtetünk, hogy a szalonhoz hasonlóan, a vele szomszédos lakóhelyiségek falait eredetileg tapéta borította. Ezekben a szobákban (4/a., 4/b., 5/a., 5/b.) a mennyezetek sablonokkal készült kifestésének alapsémája és színezése is egyforma volt. A visszafogott koloritra, világos alapon a kék, a szürke és a barna színek a jellemzőek. A mezők szélén körbefutó mintasávok jellegzetes, sorban felfűzött ornamensei a mandula és négyzet formájú rozetták. Az ovális tagozat övezte tükörben növényi indás középdísz látható. Az ornamentika grisaille festésű. A 4/a. és 4/b. szobák eredetileg is egyszerűbb mennyezetei igen rossz állapotban maradtak meg, mert egy későbbi kifestés előtt jórészt levakarták a réteget. Jobb megtartásúak és gazdagabb ornamentikával rendelkeznek az 5/a., 5/b. helyiségek mennyezetfestései (ó.ábra), amelyeknél még figurális részletek is előkerültek. A külső mintasáv alkotta sarkokba lévő, szép keretelésű medalionokban, grisaille festésű, emberi fejek látszanak. Némelyiken még portrészerű vonások is megfigyelhetők. Ezektől befelé további ornamentika, fabulákban olajágak láthatók. A keleti udvari szárny elején lévő, 6. szoba mennyezetén hasonló stílusú és kvalitású, de eltérő rendszerű díszítőfestést tártunk fel (8-9.ábra), néhol egészen jó állapotban. A középső tükörben, világos alapon, gerendázat festett imitációja került elő. A leglátványosabb a kevés, de hangsúlyos színnel kialakított, szegélyező rnintasáv. Széles mezőjében, sablonnal festett, klasszicizáló díszek, köztük sötétkék, ovális tükrökben világosszürke hyppokamposok vannak. Itt az oldalfalak is festve voltak, barna brokátmintával. Az