F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom
A Krisztus megkeresztelése ikon egy általános típust követ, melyből azonban hiányoznak a bizánci ikonográfiában megszokott angyalok, akik Krisztus mellett állnak és kezükben törlőruhát tartanak. Krisztus mellén összekulcsolt keze az Angyali Üdvözletek megilletődött Máriájának kézmozdulatát idézi, mely hasonlóság állapotuk hasonlóságára utal: elteltek az isteni kegyelemmel. Az ünnepi ikonok utolsó darabja Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. A kép elrendezése teljesen szokatlan. A két angyal, akik az égbe felszálló Krisztusra mutatnak, már a legősibb ábrázolásokon láthatók, például a 6. század végén készült Rabbula Kódex illusztrációján is. 104 Itt azonban közrefogják Mária oráns alakját, így a jelenet főszereplője Mária és fia Krisztus. Csobánkán Mária, mintegy mellékszereplőként kiszorul a kép jobb szélére, elveszti a teológiai jelentősége szerint őt illető helyet. Eddigi vizsgálódásaink szerint csak egyetlen képet ismerünk, ahol - Mária helyett a két angyal kerül a kép középrészébe. Giottónak a padovai Arena kápolnában festett Krisztus mennybemenetele ábrázolásán találkozhatunk az alakok ilyetén elrendezésével. Az ünnepi ikonok között középen, a királyi kapu felett látható a Szentháromságot ábrázoló ikon. A Tiziano által alkotott, és oly közkedveltté vált képtípust követi: közös felhőtrónon ül az Atya és Fiú, felettük a Szentlélek galambja. A párkány felett valószínűleg a hagyományos Kálvária helyezkedik el, tehát a kereszt két oldalán minden bizonnyal Mária és Szent János evangélista ikonjai vannak. A boltozat mentén, a felső ikonokat tartó egységes tábla a közeli Pomáz 18. század végén készült ikonosztáza felső, áttört részének formáját követi, teljesen egyszerű kivitelezésben. Az alsó négy ikon apostolokat ábrázol, melyeket formájuk és keretezésük az alsóbb ikonokhoz köt. Közülük a két belső Szent Péter és Szent Pál álló alakja. A felettük látható két-két ikon - medalion formájával - oldottabb a lentieknél. Mindegyiken ülő alak látható, nyitott könyvvel: valószínűleg a négy evangélistát ábrázolják. Mivel magasan vannak és meglehetősen sötétek, ezért attribútumaik nem láthatók. Azt, hogy név szerint ki festhette a csobánkai ikonosztázt, sajnos nem tudjuk, írásos nyoma eddigi ismereteink szerint nem maradt. Festészeti stílusa a barokkból indul ki, megfigyelhető ez Szent Mihály arkangyalon, Szent István protomártír alakján, vagy Szent Borbálán. Keményebben formált, szárazabb jellegű képei, például Mária és Krisztus álló alakja, a Szentháromság viszont már a klasszicizmus felé mutatnak. Valamennyi ikon erősen provinciális, s így naiv stílusuk - a naiv művészetre jellemző módon - bizonyos értelemben időn kívül helyezi őket. JEGYZETEK 1. Magyarország régészeti topográfiája, 7. Pest megye régészeti topográfiája, XIII/1. A budai és szentendrei járás. Szerk. Torma István. Budapest, 1986. 68-77. 2. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 65. 3. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 69. 4. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70.
